Félrevezető az Európai Bizottság nemzeti konzultációról szóló állásfoglalása

A közlemény szerint a kormány üdvözli, és fontosnak tartja, hogy a brüsszeli testület is kifejti a véleményét az egyes kérdésekről, azonban véleménye szerint az állásfoglalás messzemenőkig félrevezető, mert alapvető tényeket hallgat el, vagy ferdít el. Ezért a kabinet részletes állásfoglalást tesz közzé az egyes konzultációs témákról, és olyan kulcsfontosságú tényekre emlékezteti az Európai Bizottságot, amelyek a brüsszeli állásfoglalásból kimaradtak. 

A http://www.kormany.hu/hu/hirek/nemzeti-konzultacio-kormanyzati-reakcio-az-europai-bizottsag-allasfoglalasara linken elérhető állásfoglalásból a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye kiemeli: miközben a Bizottság állítása szerint az energiapiaci liberalizáció árcsökkenéshez vezet, az uniós országokban 2010 és 2015 között átlagosan 20 százalékkal nőtt az áram ára, a gázé pedig 25 százalékkal. "Brüsszel most kivenné az áramár meghatározásának jogát a tagállamok kezéből, ezért kell megvédeni a magyar rezsicsökkentést" - írják.

A közlemény szerint miközben az Európai Bizottság maga is elismeri, hogy első körben 1300 bevándorlót akar Magyarországra telepíteni, addig állásfoglalásában hallgat arról, hogy létezik egy felső létszámküszöb nélküli javaslat is a bevándorlók elosztására. "Nem engedhetjük, hogy mások döntsék el helyettünk, hogy kivel éljünk együtt" - fogalmaz a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye.

Hangsúlyozzák, hogy a kormány az Európai Bizottság támadásai ellenére is fel fog lépni a "migránsbiznisz" ellen, mert nem tartja elfogadhatónak, hogy külföldről pénzelt aktivistacsoportok pereket indítsanak Magyarország ellen, kihasználva az elhibázott uniós szabályozást. Ennek költségeit ugyanis a magyar adófizetőknek kellene kifizetniük - teszik hozzá.

A közlemény szerint a kormány az adópolitika terén is fellép az ellen, hogy Brüsszel túlterjeszkedjen hatáskörein. Az Európai Bizottság kifogást emelt az internetáfa csökkentése ügyében, és csak 2015-ben háromszor függesztett fel adózással kapcsolatos kormányzati intézkedést, valamint a társasági adó hazai csökkentését is kemény nemzetközi támadások érték. Ezek a támadások csak megerősítették a kormány azon szándékát, hogy hazai kézben tartsa az adópolitikát - áll a közleményben.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ rögzíti: Magyarország Európa pártján áll, egy erős Európáért dolgozik, és azért akarja megreformálni a brüsszeli politikát, hogy Európa továbbra is a világ legjobb helye maradhasson.

A kormány részletesen megválaszolta azokat a felvetéseket, amelyeket Brüsszel fogalmazott meg a nemzeti konzultációval kapcsolatban - közölte Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár kifejtette: a kormányzati portálon is közzétett válaszlevélben határozottan visszautasítják, hogy egy unióval szembeni konzultációról lenne szó. Épp ellenkezőleg - jelentette ki, jelezve: Magyarország abban érdekelt, hogy erős nemzetekre épülő, erős szövetségben működő, erős Európa jöjjön létre.
Ehhez az szükséges, hogy alapvetően ne változzon meg az a hatáskörelosztás, ami az EU és a nemzetállamok között van - hangoztatta Tuzson Bence, hozzátéve: csak azokat a hatásköröket kell közösen gyakorolni, amelyek az unió erősségéhez, fenntartásához szükségesek.
Tudatta azt is, hogy átlépte az 1 millió 200 ezret a nemzeti konzultációban részt vevők száma. Minden magyar véleménye számít - emelte ki, azt kérve, minél többen nyilvánuljanak meg a nemzeti sorskérdésekben.
Az államtitkár a válaszlevél pontjait ismertetve elmondta: Brüsszel úgy véli, hogy versenyhelyzetben az energiaárak lefelé mennek, míg a magyar kormány a rezsicsökkentés fenntartása mellett érvel. Ezt azzal magyarázta, hogy 2010 és 2015 között az áramárak 20, a gázárak 25 százalékkal nőttek az EU-ban, ebből kiemelkedő, hogy Spanyolországban 72 százalékkal drágult a gáz, Nagy-Britanniában pedig 50 százalékkal az áram.
Ezeket a folyamatokat csak úgy lehet megállítani, ha húzunk egy plafont, amin az energiaárak nem tudnak áthatolni - fogalmazott, utalva arra: Magyarországon ennek volt köszönhető a 25 százalékos csökkenés.
Tuzson Bence a bevándorlásról szólva a tranzitzónák és a határvédelem fenntartása mellett foglalt állást. Mint mondta, nem lehet olyan döntést hozni, amely kijátssza az alapvető szabályokat és trükkökkel hoz be migránsokat az unió területére. Azt is kijelentette: a kormány nem tudja elfogadni, hogy működnek olyan szervezetek, amelyek kifejezetten az EU védekezőképességének gyengítésére és az illegális bevándorlás erősítésére törekszenek.
A külföldi szervezetek finanszírozásával kapcsolatban pedig azt mondta: noha Brüsszel elhallgatja a tényt, az európai parlament egyik bizottságában is felvetődött az NGO-k átláthatóságának ügye, s szigorú szabályokat kívánnak bevezetni. Példaként hozta, hogy az érintett szervezeteknek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük lenne, továbbá részletes jelentést kellene tenniük, amely kiterjedne arra is, hogy kikkel és milyen témakörben tárgyaltak.
A parlament előtt lévő magyar szabályozás nem ennyire szigorú, annak célja az átláthatóság, azaz hogy a magyar emberek tudhassák, mely szervezet kinek a támogatásával működik - fejtette ki.
Az államtitkár azt is hangsúlyozta: Magyarország szeretné fenntartani a jogot, hogy maga határozza meg az adópolitikán keresztül a gazdaságpolitikát. Nem igaz, hogy Brüsszel ezekbe az ügyekbe nem avatkozik bele, a magyar adórendszer támadás alatt áll - szögezte le, példaként hozva, hogy 2015-ben három adószabály alkalmazását is felfüggesztették. Ez a reklámadó, a dohányipari szervezeteket sújtó egészségügyi adó és az internetáfa volt.
Az sem helyes, ha egy külföldi gazdasági miniszter az Európai Bizottság állásfoglalását kéri arról, hogy a társasági adó nem minősül-e tiltott támogatásnak - jegyezte meg.
Tuzson Bence szólt arról is: a kormány meg fogja védeni a munkahelyteremtő politikát is a támadásokkal szemben, ugyanis a teljes foglalkoztatás eléréséhez a közfoglalkoztatás rendszere is hozzásegít.