Soron kívüli választásokkal találhatja szemben magát a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amiért csütörtökön az ukrán elnöktől az oktatási törvény megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el - közölte Facebook-oldalán Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke.
Kárpátaljai hírportálok által pénteken átvett bejegyzésében Mahera úgy véli, Kárpátalja nem tekinthető soknemzetiségű régiónak, mert az ott élők 80,51 százaléka ukrán nemzetiségű, s a lakosság 81 százalékának ukrán az anyanyelve. Nem a megyei tanácsok dolga, hogy megmondják a parlamentnek és az elnöknek, milyen legyen az oktatás nyelvének törvényi szabályozása Ukrajnában - tette hozzá. Megjegyezte: a Kárpátalja megyei tanács szemben találhatja magát azzal, hogy a parlament (Legfelsőbb Tanács) előrehozott választásokat rendel el a megyében.
A Kárpátalja megyei tanács által elfogadott beadvány, amely Petro Porosenko elnöktől a kisebbségekre nézve jogsértő új ukrán oktatási törvény megvétózását kéri, többek között arra hivatkozik, hogy az ukrajnai megye soknemzetiségű régió. Kárpátalján jelenleg mintegy 100 magyar és 13 román tannyelvű iskola működik.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
Balog Zoltán személyes találkozót javasol
Személyes találkozót javasolt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője Lilja Hrinevics ukrán oktatási és tudományos miniszternek.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott, az ukrán miniszternek küldött hivatalos levél szerint Balog Zoltán szeptember 25-én részt vesz a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén, amelyre Lilja Hrinevics is meghívást kapott. Balog Zoltán ezért javasolta, hogy folytassanak személyes megbeszélést az ukrán parlament elnöke által ratifikált új oktatási törvény kapcsán.
Balog Zoltán a levélben azt írta, hogy az új jogszabály, különösen annak 7. cikkelye komoly aggodalmat okozott több kormánynak, így a magyarnak is. Hozzátette: a találkozó lehetőséget ad a törvény említett szakaszával kapcsolatos "súlyos fenntartások" megvitatására, az ukrán fél tájékoztatásából pedig a magyarok is megismertethetik a jogszabály keletkezésének valódi okát és célját.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása pedig csak az első négy osztályban engedélyezett.
Így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Szijjártó Péter: Az ENSZ ne hagyja szó nélkül az ukrán oktatási törvényt!
A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján pénteken New Yorkban.
Szijjártó Péter a régiót érintő kihívások között nevezte meg az illegális migrációt és a növekvő európai terrorfenyegetettséget, a Kelet és a Nyugat közötti kiegyensúlyozott együttműködés megteremtésének szükségességét, továbbá a nemzeti kisebbségek jogainak megvédését. A kisebbségek ügyéről szólva kitért az ukrán oktatási törvény módosítására, és azt kérte az ENSZ-től, hogy ne hagyja szó nélkül a történteket.
