Nem elégedett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának egy héttel ezelőtti, kártérítést megítélő döntésével, ezért fellebbez a tescós rabló, Süveges Péter.
Fellebbezésre készül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nemrég meghozott döntése ellen a tescós rablókként ismert társaság büntetőperének elsőrendű vádlottja – tudta meg lapunk. Mint arról beszámoltunk, az EJEB egy hete nyolcezer eurós kártérítést ítélt meg Süveges Péternek, a testület szerint jogos volt a férfi panasza, hogy az említett, tizenegyedik éve tartó büntetőeljárás indokolatlanul hosszúra nyúlt, és a terhelt már több mint hat esztendőt töltött előzetes letartóztatásban. Kétezer eurót ítéltek meg Süvegesnek, a fennmaradó hatezer az eljárás alatt összeadódott költségeket fedezi, az összeget a magyar állam köteles kifizetni. Mint megírtuk, Süveges Péter decemberben további két, a hazai büntetés-végrehajtás ellen benyújtott polgári jogi keresetével több mint hárommillió forintos kártérítést kapott a költségvetésből.
Süvegest a strasbourgi eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviseli, amelynek jogásza, Kádár András Kristóf lapunknak elmondta, hogy három olyan, a vádlott panaszai között említett pontban kívánnak fellebbezni, amelyben az EJEB nem állapította meg a magyar hatóságok mulasztásait. Ezek egyike az az eset, amikor Süveges Péter három esztendeje házi őrizetben volt, de – önhibáján kívül – nem volt befogadója, így az ellene elrendelt kényszerintézkedést közel két hétig egy Veszprém megyei, használaton kívüli kempingben töltötte egy fűtetlen sátorban, élelem és ivóvíz nélkül télvíz idején. A vádlott véleménye szerint azért került ilyen helyzetbe, mert a magyar bíróságok megakadályozták, hogy munkát vállaljon. Süveges arról szeretné megnyilatkoztatni az EJEB-et, hogy a magyar államnak kötelessége-e biztosítani, hogy ne kerüljenek hasonló, az embertelen bánásmód tilalmába ütköző helyzetbe azok, akiknek a befogadását és ellátását senki nem vállalja a házi őrizet idején.
Süveges Péter fellebbezésben szereplő további panasza, hogy a magyar hatóságok nem tették lehetővé haldokló édesapja meglátogatását, illetve megakadályozták, hogy házi őrizete idején vasárnaponként istentiszteletre menjen, noha egyéb alkalmakkor mindig visszatért a házi őrizetébe. A vádlott szerint ezért ugyancsak sérült a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a szabad vallásgyakorláshoz fűződő joga. A vádlott emellett az eredeti, harmincezer eurós kártérítés megítélését kéri majd a strasbourgi testülettől.
A tescós rabló büntetőpere nemrég hetedszer kezdődött elölről a Fővárosi Törvényszéken, miután a Fővárosi Ítélőtábla a nyáron az ügyben meghozott határozat súlyosan kirívó hibáira hivatkozva hatályon kívül helyezte azt, és új eljárást írt elő.
Süvegest a strasbourgi eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság képviseli, amelynek jogásza, Kádár András Kristóf lapunknak elmondta, hogy három olyan, a vádlott panaszai között említett pontban kívánnak fellebbezni, amelyben az EJEB nem állapította meg a magyar hatóságok mulasztásait. Ezek egyike az az eset, amikor Süveges Péter három esztendeje házi őrizetben volt, de – önhibáján kívül – nem volt befogadója, így az ellene elrendelt kényszerintézkedést közel két hétig egy Veszprém megyei, használaton kívüli kempingben töltötte egy fűtetlen sátorban, élelem és ivóvíz nélkül télvíz idején. A vádlott véleménye szerint azért került ilyen helyzetbe, mert a magyar bíróságok megakadályozták, hogy munkát vállaljon. Süveges arról szeretné megnyilatkoztatni az EJEB-et, hogy a magyar államnak kötelessége-e biztosítani, hogy ne kerüljenek hasonló, az embertelen bánásmód tilalmába ütköző helyzetbe azok, akiknek a befogadását és ellátását senki nem vállalja a házi őrizet idején.
Süveges Péter fellebbezésben szereplő további panasza, hogy a magyar hatóságok nem tették lehetővé haldokló édesapja meglátogatását, illetve megakadályozták, hogy házi őrizete idején vasárnaponként istentiszteletre menjen, noha egyéb alkalmakkor mindig visszatért a házi őrizetébe. A vádlott szerint ezért ugyancsak sérült a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a szabad vallásgyakorláshoz fűződő joga. A vádlott emellett az eredeti, harmincezer eurós kártérítés megítélését kéri majd a strasbourgi testülettől.
A tescós rabló büntetőpere nemrég hetedszer kezdődött elölről a Fővárosi Törvényszéken, miután a Fővárosi Ítélőtábla a nyáron az ügyben meghozott határozat súlyosan kirívó hibáira hivatkozva hatályon kívül helyezte azt, és új eljárást írt elő.
