Ezek a veszélyek leselkednek ránk 2016-ban

A transzatlanti kapcsolatok hét évtizeden keresztül meghatározó jelentőséggel bírtak, de mára kiüresedtek, vesztettek jelentőségükből. Ennek a szövetségnek volt a sarokköve az IMF, a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet, az ENSZ is. Az Oroszország elleni szankciók és a szíriai válság is rávilágított az ellentétekre az európai-amerikai kapcsolatokban. Európa a szankciók feloldása felé hajlik, de Washington ezt nem támogatja. A 2016-os amerikai elnökválasztáson a külpolitikai, elsősorban a közel-keleti és a terrorizmussal kapcsolatos témák kerülnek előtérbe és nem az amerikai-európai kapcsolatok – vélik az Eurasia Group elemzői. Megosztottság tapasztalható a szíriai válság kezelésébeni is, illetve abban, hogy mennyire vonják be Putyint a  válság rendezésében.

A régi és az új, a keleti és nyugati tagállamok, a központ és a periféria közötti ellentétek eddig is megvoltak, de ezek 2016-ban tetőfokra hághatnak. A politikai megosztottság, a gazdasági egyenlőtlenség, a menekültválság és a terrorveszély alapvető kihívások elé állítja az Uniót. Angela Merkelnek a menekültek befogadását szorgalmazó politikája Németországon kívül szinte sehol, hazájában pedig egyre kevesebb támogatót vonzott az év végére, ami alááshatja politikai pozícióit. Ez oda vezethet, hogy a kancellárnak, akit a Time Magazin az év emberének választott 2015-ben, akár új kihívója is akadhat. A menekültválság felkészületlenül érte Brüsszelt, az ötmillió szíriai menekült alig tizede jutott el Európába 2015-ben, így a közeljövőben további migránsáradatra kell számítani.

A krízisre a kollektív, európai válaszok helyett egyre inkább nemzetállami válaszok jöhetnek, ami a schengeni rendszert, az európai nyitott határokat is nyomás alatt tarthatja. Emellett számítani kell a populista pártok térnyerésére, ami változtatásra kényszeríti a mainstream pártokat. A párizsi támadások után a terrorfenyegetettség továbbra is valós veszély marad, ami szintén a populista pártok malmára hatja a vizet. Az elemzők szerint jelentős kockázatot hordoz a Brexit is. A britek uniós tagságról várhatóan 2016 júniusában tartanak népszavazást, amelyen a jelenlegi állás szerint a kilépést pártolók kerülnének többségbe.

Jelenleg Kína az egyetlen olyan ország, amely globális gazdasági stratégiával rendelkezik - állítják a globális politikai-gazdasági kockázatelemző szakértői. Még soha nem volt egy hasonló gazdasági-politikai fejlettségű állam, amely ilyen befolyással volt a világgazdaságra és világpolitikára, mint az ázsiai ország. A kínai gazdaság láthatóan lassul, de ez még mindig a tűréshatáron belül van. A kínai kormány pár éve elindított ambiciózus gazdasági reformtörekvései hosszabb távon fenntarthatóbb, fogyasztóvezérelt gazdasági modellt céloznak meg. A világon 124 olyan ország volt, amelynek kereskedelmi kapcsolatai Kínával túlszárnyalták az amerikai kapcsolatokat. Az ország az elmúlt hét évben a világgazdasági növekedés egyharmadáért felelt, a globális export-import tizedét adta. Egyre több ország és a globális gazdaság egyre nagyobb mértékben függ Kínától, ami egyben bizonytalansági tényezőt is jelent.

Az Iszlám Állam a világ legnagyobb befolyással bíró terrorszervezetévé vált és bár Irakban és Szíriában jelenleg sok helyen területeket veszít, nemzetközi támogatói bázisa továbbra is töretlen. Jövőre nemhogy csökkenni, de növekedni (18-20 ezerről 25 ezerre) fog a külföldről érkezői dzsihadisták száma. A szíriai válság kezelésében továbbra sincs egyetértés az Egyesült Államok és Oroszország között. A terrorfenyegetettség valós veszély marad. Európa, Franciaország, Oroszország, Törökország, Szaúdi-Arábia mellett Irak, Libanon, Jordánia is lehetséges célpontokká válhatnak.

A kockázati tényezők rangsorolásakor az Eurasia Group Szaúd-Arábiát jelölte ötödik tényezőként. Az Egyesült Államok legnagyobb közel-keleti szövetségesének befolyása a régióban egyre látványosabban hanyatlik. Évtizedek dominanciája után az OPEC kezéből kicsúszni látszik az olajárak feletti kontroll, ráadásul az alacsony árak miatt jelentős bevételkieséssel szembesül a szaúdi vezetés, az életszínvonal fenntartásához a tartalékokhoz kell nyúlni. Az uralkodó családon belüli belső viták is legitimációs problémákra utalnak, az iráni atommegállapodással pedig legnagyobb regionális riválisuk gazdasági és politikai pozíciója erősödött.