Amennyiben hiszünk a jóslatoknak, Medárd napja nemcsak a gazdálkodóknak fontos, de nyaralásunk tervezésekor is érdemes a holnapi időjárásra figyelnünk. Egy régi intelem szerint ugyanis, ha ezen a napon esik, akkor negyven napig zuhog, ha pedig derűs időnk lesz, akkor több mint egy hónapnyi napsütésre számíthatunk.
Medárd napjához szerte Európában időjárási hiedelmek fűződnek, a feljegyzések szerint az ötödik és a hatodik században élt frank püspök messze földön ismert volt jótékonyságáról, amely még rablókkal szemben is megmutatkozott. Egy éjszaka valaki meglopta a szőlejét, de a tolvajt elfogták. Másnap Medárd elé vezették, aki a tettest a zsákmányával együtt elbocsátotta. Ugyanezt tette azokkal, akik egy marháját és a méheit lopták el. Így azóta nemcsak a jó termésért, az esőért és a jó szőlőtermésért imádkoznak hozzá, hanem a foglyok szabadulásáért is, de láz és fogfájás ellen is kérik oltalmát. A kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány az ő napjához kapcsolta a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét. Egy utólag született mondabeli magyarázat szerint egy pajkos, táncoló társaság nem hallgatott a szent életű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára negyvennapos eső vette kezdetét, elmosva a léhákat. A nevéhez köthető intelmeket ugyan ma már nem vesszük olyan szigorúan, de az tény, hogy a június hazánk legcsapadékosabb hónapja, ugyanis ekkor Európa belső területei felmelegednek, s ezek helyébe hűvös, páradús levegő tódul az Atlanti-óceán felől, mindez hidegfrontot eredményez, amely gyakran igen heves záporokkal, zivatarokkal jár.
Hazánkban is számos népi hiedelem kötődik Medárd napjához. Sok helyen esővarázsló szokásokat tartottak, ha nem esett, ám csapadékra lett volna szükség, Algyő asszonyai például kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék. Más vidékeken úgy tartják, hogy ha ekkor esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de savanyú, gyenge lesz. Egyes hiedelmek szerint ezen a napon nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények kiolthatják a fürdőzők életét. Az eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Medárdnak nagy becsülete volt. Jászberény népe például fogadalomból, kedvező időjárásért könyörögve állította a nagykátai országúton Medárd, Orbán és Donát közös szoborkompozícióját 1749-ben. Egyes tizenhatodik századi vélekedések szerint a Medárd-napi eső harminc napos csapadékos időt hoz. Egy költemény pedig szépen summázza, hogy mit is jelent e jeles nap a gazdálkodók életében: „a paraszt essőt félve, remegve remél; várja Medárd napját: megered majd fentrül az áldás és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül”. w
Hazánkban is számos népi hiedelem kötődik Medárd napjához. Sok helyen esővarázsló szokásokat tartottak, ha nem esett, ám csapadékra lett volna szükség, Algyő asszonyai például kakast fürdettek meg, hogy zápor kerekedjék. Más vidékeken úgy tartják, hogy ha ekkor esik, akkor a fű szépen kihajt, a szőlő bőven terem, de savanyú, gyenge lesz. Egyes hiedelmek szerint ezen a napon nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények kiolthatják a fürdőzők életét. Az eleki németek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz. Medárdnak nagy becsülete volt. Jászberény népe például fogadalomból, kedvező időjárásért könyörögve állította a nagykátai országúton Medárd, Orbán és Donát közös szoborkompozícióját 1749-ben. Egyes tizenhatodik századi vélekedések szerint a Medárd-napi eső harminc napos csapadékos időt hoz. Egy költemény pedig szépen summázza, hogy mit is jelent e jeles nap a gazdálkodók életében: „a paraszt essőt félve, remegve remél; várja Medárd napját: megered majd fentrül az áldás és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül”. w
