A törzsbázis mozgósítását szolgálja majd az elmúlt évek kormányzati eredményeinek megvédéséről szóló fideszes kampány – erről is beszélt lapunknak Kiszelly Zoltán politológus az elmúlt hét fejleményeit értékelve. Szerinte az ellenzék célja már csak a Fidesz abszolút többségének megakadályozása.
Ez egyfajta kötelező gyakorlat a budapesti liberális értelmiség, illetve a szavazóbázis számára – értékelte a Gulyás Márton aktivista által kezdeményezett Közös Ország Mozgalom múlt pénteki színre lépését lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Ismeretes, az Országházzal szemben felállított, Agórának elnevezett színpadon együtt értekezett a választási rendszer igazságtalanságairól Gyurcsány Ferenc, a DK, Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Orosz Anna Momentum-vezető, az LMP-s Hadházy Ákos, Bokros Lajos a MoMa színeiben, Fodor Gábor a liberálisok, továbbá Karácsony Gergely a Párbeszéd és Juhász Péter az Együtt képviseletében.
A szakértő szerint a fellépők ugyanakkor továbbra is leginkább egymással vetélkednek és veszekednek, ám a Bitó-szalonként is emlegetett kör számára olykor fel kell mutatniuk: ügyek mentén azért együtt tudnak működni. Ez az ügy pedig jelen esetben a volt SZDSZ-es Haraszti Miklós által korábban belengetett kezdeményezés, amelynek lényege: ha a kormány nem változtat a választási rendszeren – márpedig nem fog –, akkor a balos ellenzéknek bojkottot kell hirdetnie a jövő tavaszi voksolásra. Csakhogy ebben egyik érintett párt sem lesz hajlandó részt venni, Gyurcsány például szombaton ezt kategorikusan ki is jelentette, így az egész akció lénye-gében értelmetlen – magyarázta.
A szakértő megjegyezte, Botka László szocialista kormányfőjelölt a múlt héten tulajdonképpen elszólta magát, amikor azt mondta, a Fidesz 2020-ban kivezetné Magyarországot az unióból. Azaz már ő sem számít 2018-ban kormányváltásra. Ebben az esetben pedig az ellenzék egyetlen célja a Fidesz abszolút többségének a megakadályozása lehet – és persze a saját pozíciók megszerzése. Kiszelly kitért arra is, eközben folytatódik a Gyurcsány–Botka-meccs. A szegedi polgármester már fel tudott mutatni egy „csatlakozót” Karácsony Gergely személyében, míg a bukott miniszterelnök a pénteki megmozduláson egyedül Bokrossal tudott büszkélkedni. Vagyis Botka most némi lépéselőnybe került, bár a közvélemény-kutatások szerint az MSZP araszol az egy számjegyű támogatottság felé. Mindenesetre a szocia-listák továbbra is azon dolgoznak, hogy „gyurcsánytalanítsák” a DK-t, ami szinte lehetetlen feladat.
A Putyin-villámlátogatásról Kiszelly elmondta: az ellenzék próbálja a Brüsszel, illetve Európa vagy Moszkva döntésre leegyszerűsíteni a jövő évi voksolást, ebből gyártanak maguknak stratégiát részben azért, mert egyéb üzeneteikre sem figyel különösebben a társadalom. Ám ez sem szerencsés megoldás.
Meg kell védeni az elmúlt évek eredményeit, a közös sikereket, a hét végi kötcsei nyilatkozatok nyomán ez lehet az egyik, kifejezetten a törzsbázisnak szóló fideszes üzenet a kampányban – mutatott rá a politológus. Ez a gondolat szerinte inkább mozgósítási célú, s nem a bizonytalan szavazóknak szól.
Orbán Viktor Brüsszelnek írt, a határvédelmi számláról szóló levele kapcsán pedig Kiszelly úgy fogalmazott, az akció célja a valós alternatíva felmutatása a központi uniós irányvonallal szemben, annak érzékeltetése, hogy az európai szolidaritást nem csak a kötelező elosztási mechanizmus végrehajtásával lehet kifejezni. Hazánk például a migrációs áradat feltartóztatásával felelt, illetve felel meg ennek. „Mi is teszünk tehát valamit, sőt, ám attól még a kvótákat nem fogadjuk el” – foglalta össze.
A szakértő szerint a fellépők ugyanakkor továbbra is leginkább egymással vetélkednek és veszekednek, ám a Bitó-szalonként is emlegetett kör számára olykor fel kell mutatniuk: ügyek mentén azért együtt tudnak működni. Ez az ügy pedig jelen esetben a volt SZDSZ-es Haraszti Miklós által korábban belengetett kezdeményezés, amelynek lényege: ha a kormány nem változtat a választási rendszeren – márpedig nem fog –, akkor a balos ellenzéknek bojkottot kell hirdetnie a jövő tavaszi voksolásra. Csakhogy ebben egyik érintett párt sem lesz hajlandó részt venni, Gyurcsány például szombaton ezt kategorikusan ki is jelentette, így az egész akció lénye-gében értelmetlen – magyarázta.
A szakértő megjegyezte, Botka László szocialista kormányfőjelölt a múlt héten tulajdonképpen elszólta magát, amikor azt mondta, a Fidesz 2020-ban kivezetné Magyarországot az unióból. Azaz már ő sem számít 2018-ban kormányváltásra. Ebben az esetben pedig az ellenzék egyetlen célja a Fidesz abszolút többségének a megakadályozása lehet – és persze a saját pozíciók megszerzése. Kiszelly kitért arra is, eközben folytatódik a Gyurcsány–Botka-meccs. A szegedi polgármester már fel tudott mutatni egy „csatlakozót” Karácsony Gergely személyében, míg a bukott miniszterelnök a pénteki megmozduláson egyedül Bokrossal tudott büszkélkedni. Vagyis Botka most némi lépéselőnybe került, bár a közvélemény-kutatások szerint az MSZP araszol az egy számjegyű támogatottság felé. Mindenesetre a szocia-listák továbbra is azon dolgoznak, hogy „gyurcsánytalanítsák” a DK-t, ami szinte lehetetlen feladat.
A Putyin-villámlátogatásról Kiszelly elmondta: az ellenzék próbálja a Brüsszel, illetve Európa vagy Moszkva döntésre leegyszerűsíteni a jövő évi voksolást, ebből gyártanak maguknak stratégiát részben azért, mert egyéb üzeneteikre sem figyel különösebben a társadalom. Ám ez sem szerencsés megoldás.
Meg kell védeni az elmúlt évek eredményeit, a közös sikereket, a hét végi kötcsei nyilatkozatok nyomán ez lehet az egyik, kifejezetten a törzsbázisnak szóló fideszes üzenet a kampányban – mutatott rá a politológus. Ez a gondolat szerinte inkább mozgósítási célú, s nem a bizonytalan szavazóknak szól.
Orbán Viktor Brüsszelnek írt, a határvédelmi számláról szóló levele kapcsán pedig Kiszelly úgy fogalmazott, az akció célja a valós alternatíva felmutatása a központi uniós irányvonallal szemben, annak érzékeltetése, hogy az európai szolidaritást nem csak a kötelező elosztási mechanizmus végrehajtásával lehet kifejezni. Hazánk például a migrációs áradat feltartóztatásával felelt, illetve felel meg ennek. „Mi is teszünk tehát valamit, sőt, ám attól még a kvótákat nem fogadjuk el” – foglalta össze.
