Módosabbak lettek a magyar családok. Az utóbbi esztendőkben jelentősen nőtt az éves megtakarítás összege: egy átlagos háztartás már tízmillió forintnyi pénzügyi vagyonnal gazdálkodhat.
Csaknem nyolcvan százalékkal gyarapodott 2015-ben a magyar lakosság éves megtakarítási összege 2012-höz képest. Míg tavaly a háztartások nettó finanszírozási képessége, azaz nettó pénzügyi megtakarítása 2665 milliárd forint volt, addig 2012-ben ez az összeg még csak 1512 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az elmúlt év végére a magyar családok összességében csaknem negyvenezermilliárd forint pénzügyi vagyonnal rendelkeztek. A Központi Statisztika Hivatal adatai szerint 4,1 millió háztartás van Magyarországon, tehát mintegy tízmillió forintos pénzvagyonnal sáfárkodhatott már egy átlagos család. Igaz, ehhez csaknem kétmillió forint tartozás párosult, és nincs benne az ingatlanvagyon értéke. A Credit Suisse felmérése szerint 2015-ben Magyarországon az egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP) 19 257 dollár volt, az egy felnőtt lakosra jutó vagyon pedig 30 796 dollárt tett ki.
A háztartások nettó megtakarításai tavaly a GDP 7,9 százalékának feleltek meg. Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője a minap elmondta: a lakossági megtakarítások bővülését az emelkedő reálbérek és foglalkoztatás is támogatta. A háztartások 2015-ben is jelentős mértékben vásároltak állampapírokat, ami tovább növelte az állam finanszírozásában betöltött szerepüket, és mérsékelte a külföldi források szükségességét.
Tavaly a negyedik negyedévben a háztartások 238 milliárd forinttal gyarapították állampapír-megtakarításaikat, elsősorban rövid lejáratú kötvényeket vásárolták. A háztartások pénzügyi eszközei közül a legnagyobb mértékben a folyószámlabetét, valamint a készpénzállomány nőtt.A befektetési jegyek állománya is nagyobb lett. A hitelintézeti kötvények esetében továbbra is a nettó eladás volt a jellemző, és csökkent a tőzsdei részvényportfólió is. Folytatódott a háztartások hiteltartozásának apadása, az ingatlan- és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés valósult meg.
A háztartások jelentős összegű devizabetéteket helyeztek el februárban, és forintbetéteket vontak ki – derült ki a jegybank adataiból. A családok 61 milliárd forintot helyeztek el devizabetétekben, 34 milliárdot pedig felvettek a forintbetétjeikből. A háztartások pénzügyi helyzete mind a hitel, mind a betét oldalon tovább javult februárban. A hiteladósságuk februárban 25,3 milliárd forinttal mérséklődött, míg a betétállomány 27,2 milliárd forinttal nőtt.
A K&H Bank elemzése szerint a lakossági megtakarítások bővülése 2016-ban is folytatódhat, amit a növekvő jövedelemszint és a hitelterhek fokozatos csökkenése támogat. A pénzintézet felméréséből kiderül: az elmúlt három évben drasztikusan, csaknem felére mérséklődött a nyugdíjasévekre félrerakók aránya. Míg 2012-ben még nagyjából háromból két prémium befektető takarékoskodott nyugdíjcélra, addig ma háromból csupán egy, viszont egyre többen spórolnak arra, hogy legyen általános tartalékforrásuk.
A háztartások nettó megtakarításai tavaly a GDP 7,9 százalékának feleltek meg. Koroknai Péter, az MNB főosztályvezetője a minap elmondta: a lakossági megtakarítások bővülését az emelkedő reálbérek és foglalkoztatás is támogatta. A háztartások 2015-ben is jelentős mértékben vásároltak állampapírokat, ami tovább növelte az állam finanszírozásában betöltött szerepüket, és mérsékelte a külföldi források szükségességét.
Tavaly a negyedik negyedévben a háztartások 238 milliárd forinttal gyarapították állampapír-megtakarításaikat, elsősorban rövid lejáratú kötvényeket vásárolták. A háztartások pénzügyi eszközei közül a legnagyobb mértékben a folyószámlabetét, valamint a készpénzállomány nőtt.A befektetési jegyek állománya is nagyobb lett. A hitelintézeti kötvények esetében továbbra is a nettó eladás volt a jellemző, és csökkent a tőzsdei részvényportfólió is. Folytatódott a háztartások hiteltartozásának apadása, az ingatlan- és a fogyasztási hitelek esetében is nettó törlesztés valósult meg.
A háztartások jelentős összegű devizabetéteket helyeztek el februárban, és forintbetéteket vontak ki – derült ki a jegybank adataiból. A családok 61 milliárd forintot helyeztek el devizabetétekben, 34 milliárdot pedig felvettek a forintbetétjeikből. A háztartások pénzügyi helyzete mind a hitel, mind a betét oldalon tovább javult februárban. A hiteladósságuk februárban 25,3 milliárd forinttal mérséklődött, míg a betétállomány 27,2 milliárd forinttal nőtt.
A K&H Bank elemzése szerint a lakossági megtakarítások bővülése 2016-ban is folytatódhat, amit a növekvő jövedelemszint és a hitelterhek fokozatos csökkenése támogat. A pénzintézet felméréséből kiderül: az elmúlt három évben drasztikusan, csaknem felére mérséklődött a nyugdíjasévekre félrerakók aránya. Míg 2012-ben még nagyjából háromból két prémium befektető takarékoskodott nyugdíjcélra, addig ma háromból csupán egy, viszont egyre többen spórolnak arra, hogy legyen általános tartalékforrásuk.
