Emelkedik a képviselők bére

A javaslatot a DK annak ellenére nem szavazta meg, hogy 2009-ben Gyurcsány Ferenc kilenc-, több leköszönő minisztere pedig 7,5 millió forint feletti végkielégítést kapott

Belföld
  • 2018.07.14. - 01:06

Az országgyűlési képviselők juttatásainak emelését tartalmazó módosítójavaslatot fogadott el tegnapi ülésén a törvényalkotási bizottság. A változtatást csak a DK politikusai ellenezték, a többi jelen lévő ellenzéki képviselő megszavazta a javaslatot.

Gyurcsány 20180714
Képmutatás. A bukott kormányfő regnálása alatt milliós jutalmakat osztott (Fotó: Ficsor Márton)

A törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtotta be azt a változtatást, amelynek értelmében évente növekedhetnének a képviselői tiszteletdíjak, mivel azokat az előző évi átlagbér háromszorosában határozná meg az országgyűlési törvény. A Fidesz ugyanakkor közölte, a parlamenti döntéshozók bére emelkedik utoljára, a kormány 2010 óta a közszolgálat számos területén hajtott végre béremelést, ami több mint félmillió dolgozót érintett.

A javaslatot egyedül Gyurcsány Ferenc pártja, a DK nem szavazta meg, bár a fizetésemelés ettől függetlenül a DK-s képviselőknek is jár. Gyurcsányék lépése azért képmutató, mert 2009-ben a bukott miniszterelnök kilenc-, egyes leköszönő miniszterei pedig több mint 7,5 millió forintos végkielégítést kaptak. Hasonló volt a helyzet egyes állami vállalatoknál, így a Magyar Villamos Művektől vagy a BKV-tól akkor számos felsővezető távozott, több tízmillió forintos végkielégítéssel. A MÁV átlagosan 9,8 millió forintos végkielégítést fizetett a vállalat 2005 és 2009 között elbocsátott hét felsővezetőjének. Mindeközben az akkori kabinet elvette a nyugdíjasoktól a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Az elfogadott javaslat szerint a képviselők üzemanyagkártyát is kapnak, amelyet havonta töltenének fel különböző összegekkel, figyelembe véve azt, hogy a politikus milyen messze él a fővárostól, és választókerülete mekkora. Növekedne a lakbértámogatás is, az indoklás szerint azért, mert a fővárosi albérletárak az elmúlt években megduplázódtak, de nőne a független képviselők juttatása is. A dokumentum alapján a jövőben nem kaphat az országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást az a képviselő, aki kormányzati tisztséget is ellát.

A javaslat tartalmazza, az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapná, alelnökei annak dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja elnökének juttatását 1,7-szeres szorzóval számolnák. A változások már idén augusztustól életbe lépnének, ha azokat a jövő héten elfogadja a Ház.

Ismert, az elmúlt időszakban minden területen, a verseny- és a közszférában is jelentős béremelések indultak. Az utóbbi hat évben az átlagbér több mint a felével nőtt, 2010 óta a minimálbér nyolcvannyolc százalékkal lett magasabb.

A jelentős béremelések a közszférát is elérték, emelkedett például az ápolók, orvosok, védőnők, tanárok, katonák, rendőrök, szociális, felsőoktatási és kormányhivatali dolgozók bére. A szakorvosok kétszázhétezer forinttal keresnek többet, mint két éve, az ápolok bére 2016 és 2019 között átlagosan kétharmadával, a mentőszolgálati dolgozóké hatvanhét százalékkal nőtt. A kormány 2013 és 2017 között a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelést valósította meg, átlagosan felével nőttek a fizetések.

A Fidesz közölte, a sorban utolsóként, most a képviselők tiszteletdíját rendezik, 18,5 százalékkal megemelve azt. A javasolt megoldás a képviselők javadalmazását a gazdaság teljesítményétől teszi függővé. Hozzátették, az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul.


Pontosították a csődtörvényt

A hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető lenne a felszámolási eljárás azon adós ellen, aki rendezi a tartozását – a törvényalkotási bizottság pontosította a csődtörvény erről szóló módosítását is. Az indoklás szerint a tartozás maradéktalan kiegyenlítésével megszűnik az a körülmény, amelyre alapozva a bíróság korábban az adós fizetésképtelenségét állapította meg. A testület elfogadott egy másik módosítást is, eszerint az önkormányzatok a kormány előzetes hozzájárulásával kezességet vállalhatnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kötelezettségeire. A testület a költségvetést megalapozó törvénycsomag sarkalatossági záradékának elhagyását is jóváhagyta.

Reklám