Valószínűleg a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) kisebb emelése esetén csak minimálisan vesztene a népszerűségéből. A cél ugyanakkor, hogy azoknak a vállalkozóknak is növekedjen a nyugdíjalapjuk, akik ezt az adózási módot alkalmazzák.
Kisebb emelés esetén csak minimálisan vesztene a népszerűségéből a kata, mivel a nem katás adóalany főállású vállalkozóknak a mindenkori minimálbér, legalább középfokú végzettséghez kötött foglalkozás esetén az elvárt bérminimum után kell járulékokat fizetniük – válaszolta lapunk megkeresésére Honyek Péter, a PwC Magyarország adószakértője.
Hozzátette, amennyiben egy nem kata szerint adózó vállalkozó cége veszteséges, a legalább 67 ezer, illetve jellemzőbben 87 ezer forint járulékot kell fizetnie havonta. Ha pedig nyereséges, akkor a járulékok mellett személyi jövedelemadót, társasági adót és helyi iparűzési adót is kell fizetnie. Például egy, a költségek levonása után havi négyszázezer forint nyereséget elérő vállalkozónak a normál szabályok szerinti adó- és járulékterhe havi 150-160 ezer forint körül van, míg kataadóalanyként csak ennek mintegy harmadát, ötvenezer forintot kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kata havonta fizetendő összegét hetvenezer forintra emelnék, bár kétségtelenül népszerűtlen lépés lenne, nem csökkentené jelentősen az adóalanyok számát. Ezzel együtt a szakértő szerint elképzelhető, hogy a megemelt adó a feketegazdaságba szorítana vissza bizonyos vállalkozásokat, de e hatással szemben a NAV hatékonyan fel tudna lépni.
A cél viszont az – magyarázta a szakértő –, hogy a katás adóalanyoknak legalább a minimálbérnek megfelelő alap utáni ellátása legyen, a kata mértékét a mindenkori minimálbér 53 százalékához kellene kapcsolni, ami idén mintegy 79 ezer forint havi katafizetési kötelezettséget eredményezne. Jelenleg a katás vállalkozók ugyanakkor minden évben, amikor a katát alkalmazzák, jelentős nyugdíjveszteséget szenvednek el. Idén az ő nyugdíjszámításukhoz figyelembe vett összeg havi 94 400 forint, azaz csak a minimálbér 63 százaléka. Ha valaki e közteherfajta idei feltételei mellett negyven évig lenne vállalkozó, akkor a havi nyugdíja csak 48 ezer forint lenne.
A kisvállalati adó a nyugdíjellátást nem befolyásolja, ezt az adónemet ugyanakkor a magas bérköltség mellett működő vállalkozásoknak érdemes választaniuk, egyéni vállalkozók pedig nem is térhetnek át rá. Érdekes még az egyszerűsített vállalkozói adó esete: Honyek Péter azt mondta, az eva további alkalmazása a katával szemben csak azoknak éri meg, akik nyugdíjasként vagy munkaviszony mellett dolgoznak, és a vállalkozói bevételük olyan alacsony, hogy az eva-terhük nem éri el a havi huszonötezer forintot.
Évek alatt felértékelődő nyugdíjak
Határozatképtelenség miatt nem tárgyalt az Országgyűlés költségvetési bizottsága tegnapi ülésén a januári nyugdíjkifizetésről. A bizottság napirendi javaslata szerint az ülésen megtárgyalták volna, hogy miért nem érkeztek meg a nyugdíjak a Magyar Államkincstártól a törvényben előírt határidőre – közölte tegnap a távirati iroda. Az ülésen nem vett részt a meghívott Varga Mihály pénzügyminiszter. Az ülésen Varju László (DK), a költségvetési bizottság elnöke elmondta, hogy a téma megtárgyalását azért kezdeményezték, mert magánszemélyek és pénzintézeti közlemények szerint január 11-én a nyugdíjak nem érkeztek meg a jogosultakhoz, a kormány pedig azóta adós maradt a magyarázattal. Varju felolvasta Szűcs Lajos, a bizottság fideszes alelnökének levelét, amelyből kiderült, hogy a kormánypárti képviselők az ülésen azért nem kívánnak részt venni, mert a meghívóban szereplő javaslat már okafogyottá vált, a nyugdíjakat pedig még január 11-én, határidőre elutalták. A Portfolio.hu hétvégi elemzéséből ugyanakkor kiderült, hogy évről évre többet érnek a nyugdíjak, tavaly is az inflációt meghaladó mértékű emelést kaptak az érintettek. Ez többek között annak köszönhető, hogy a kormány a 2018-as költségvetés elfogadásakor felülbecsülte a várható inflációt és így a nyugdíjasok az inflációnál magasabb járandóság-emelésben részesültek.
(ZD)
