Török harckocsikra támadt páncéltörő rakétákkal az Iszlám Állam Észak-Szíriában; három török katona meghalt, négyen megsebesültek. Közben a szíriai ellenzéki tárgyalócsoport új rendezési menetrendet mutatott be Londonban.
Ez az első alkalom, hogy az IÁ terroristái török katonákat öltek meg Szíriában. A környéken folyó tűzharcban a Törökország támogatta Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) nevű, szíriai ellenzéki fegyveres csoport két milicistája is életét vesztette, további kettő pedig megsérült.
Az SZSZH múlt vasárnapra teljesen kiűzte a dzsihadistákat a szíriai Dzserablúsz és Azáz települések közötti csaknem 100 kilométer széles sávból. Az IÁ ezzel elvesztette az utolsó kapcsolatát is a külvilággal, ahonnan harcosokat, fegyvert és lőszert kaphatott. Az SZSZH és a török tüzérség most dél felé, Báb város irányába nyomul előre. Báb mintegy 30 kilométerre délre fekszik a határtól, és Rakka után az IÁ második legfontosabb szíriai központjának tartják, fontos ipari és kereskedelmi központ. A török beavatkozás során a dzsihadisták eddig nem mutattak jelentős ellenállást, de szakértők Báb esetében ennek ellenkezőjére számítanak, mert a határ menti sávból az IÁ fegyveresei mind ide menekültek vissza.
Taha Akyol, a Hürriyet című tekintélyes napilap tárcaírója szerdai publicisztikájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszerzett területek megtartása érdekében Ankarának egyre erőteljesebb jelenlétre lesz szüksége a térségben, különben az IÁ megpróbálhat visszaszivárogni.
Mintegy százezer ember hagyta el lakhelyét az ország középső részén dúló harcok miatt
Szíriai hadsereg: Nem vetettünk be klórgázt
A szíriai ellenzékhez köthető egyik segélyszervezet, a Fehérsisakosok szerint a damaszkuszi rezsim Aleppó asz-Szukkari nevű kerületére helikopterekről olyan hordóbombákat dobott le, amelyek klórgázzal voltak töltve.
„Nem használtunk, és nem is fogunk soha használni ilyen típusú fegyvereket” - jelentette ki a vádakra reagálva a szíriai hadsereg egyik illetékese, aki névtelenül nyilatkozott. Szerinte a lázadók állítása próbálkozás arra, hogy eltereljék a nyilvánosság figyelmét a vereségeikről.
Mintegy százezer ember hagyta el lakhelyét a Szíria középső részén fekvő Hama kormányzóságban dúló harcok miatt nyolc nap alatt, augusztus végétől szeptember elejéig - közölte kedden az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó hivatala (OCHA).
Az OCHA által ismertetett adatok szerint az elmenekült emberek fele a szomszédos Idlíb kormányzóságba ment, ahol viszont nincs elég férőhely, sokan a szabadban, parkokban alszanak. A Vörös Félhold hétezer családnak, mintegy 35 ezer embernek nyújtott segélyt, míg az ENSZ 12 teherautónyi szállítmányt juttatott el a terület azonos nevű székhelyére, Hama városba 15 ezer embernek. Hatezer ötszáz családnak van ugyanakkor sürgős szüksége élelmiszer- és más segélyre - számolt be az ENSZ a humanitárius helyzetet elemezve.
Az ellenzékiek új menetrendet dolgoztak ki
Moszkvának nem tetszik a szíriai ellenzék előrenyomulása
Aggodalmának adott hangot az orosz külügyminisztérium szerdán a török hadsereg és az Ankara által támogatott szíriai ellenzéki erők szíriai előrenyomulása miatt, amely Moszkva szerint veszélybe sodorhatja az ottani békefolyamatot. Az orosz külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy a két hete kezdődött török hadművelethez nem adta hozzájárulását sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa, sem a szíriai kormány, így Ankara akciója „megkérdőjelezi a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitását és területi integritását”.
A Tárgyalási Főbizottság (High Negotiations Committee, HNC) nevű szerveződés Boris Johnson brit külügyminiszter meghívására Londonban tartott értekezletet. A HNC koordinátora, Rijád Hidzsáb a rendezvényen közölte: a menetrend alapján hat hónapi tárgyalási időszak következne Bassár el-Aszad szíriai elnök kormánya és az ellenzék között, és ebben az időszakban teljes tűzszünetet hirdetnének a szembenálló felek.
A tárgyalási szakasz lezárultával másfél évre átmeneti kormányzó testület venné át Szíria irányítását. E kormányzati szervezetben az ellenzék és a jelenlegi rezsim képviselői is helyet kapnának, ám Aszadnak még az átmeneti kormány megalakulása előtt távoznia kell tisztségéből. A 18 havi átmeneti kormányzás után választásokat tartanának Szíriában.
Hidzsáb a tervezetet ismertető sajtótájékoztatóján kijelentette: ha Oroszország és az Egyesült Államok kétoldalú egyezségre jut a szíriai rendezés valamilyen formájáról, de az jelentősen különböznék a HNC által kidolgozott menetrendtől, akkor azt a szíriai ellenzék nem fogadja el.
Johnson: Még az oroszok is elfogadják, hogy politikai átmenet kell
Boris Johnson a The Times című konzervatív brit napilapnak írt, szerdán megjelent cikkében viszont úgy vélekedett, hogy „még mindig van esély” a szíriai ellenzék tárgyalócsoportja által Londonba hozott rendezési elképzelés megvalósítására. A brit külügyminiszter szerint ha az amerikaiak és az oroszok együttes erőfeszítéssel tűzszünetet tudnak elérni Szíriában, akkor újrakezdődhetnek az elakadt genfi béketárgyalások.
Johnson szerint „még az oroszok is elfogadják”, hogy politikai átmenetre van szükség Szíriában. Oroszország azonban katonai erejét felhasználva tartja hatalmon Aszadot, és amikor azt kérik tőlük, hogy adjanak magyarázatot erre a „láthatóan védhetetlen magatartásukra”, makacsul csak azt ismételgetik, hogy mi következne Szíriában Aszad után.
Irakban a Nyugat valóban teljes kudarcot vallott, mert nem készült fel a Huszein-rezsim eltávolításának következményeire, és ennek káosz lett az eredménye. Szíria azonban két okból is különbözik Iraktól: Aszad egyrészt korántsem olyan erős helyzetű vezető, mint Szaddám Huszein iraki elnök volt, másrészt pedig Irakkal ellentétben az Aszad-rezsimnek van alternatívája, egy olyan ellenzéki csoportosulás formájában, amely tudja, hogy a fennálló államstruktúrákat nem lehet csak úgy félresöpörni.
Ez volt az Irakban elkövetett hibák egyike, de ez Szíriában nem fog megismétlődni - írta szerdai cikkében a brit külügyminiszter.
