Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői, valamint függetlenek a parlament szerdai üléskezdése előtt felsorakoztak az elnöki emelvény, valamint az előtte lévő szónoki pulpitus körül, mindkét oldalról elállva a feljárat útját. Kövér László házelnök az ellenzék tiltakozása ellenére megnyitotta az Országgyűlés szerdai ülésnapját.
Fotó: Hegedüs Róbert/Magyar Hírlap
Kövér László - a parlamenti patkóban lévő helyéről beszélve - megkérte az elnöki emelvényt és a szónoki pulpitust elálló ellenzéki képviselőket, hogy a rendzavarást hagyják abba, és garantálják az Országgyűlés alkotmányos működését.
Közölte: az ülésvezetésre kijelölt Latorcai Jánost (KDNP) fizikai erővel megakadályozták ellenzékiek, hogy az ülésvezetést megkezdje, aminek a jogkövetkezményeit le fogják vonni.
A Munka törvénykönyvének módosítását is elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége: a módosítókról szóló szavazaás alatt az ellenzék a Himnuszt énekelte, illetve előtte meg utána fütyüléssel, hangoskodással igyekezett ellehetetleníteni a voksolást, majd a zárószavazást megelőzően a teljes ellenzék kivonult az ülésteremből.
A házszabály értelmében vett fegyelmi szankciót el fogja rendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak - tudatta a házelnök.
Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.
Ezután Latorcai János alelnök a képviselői üléshelyéről kezdte meg az ülés vezetését, majd megkezdődtek a határozathozatalok.
Ellenzéki képviselők a miniszteri padsor előtt állnak, folyamatosan hangos sípszó hallatszik.
Jobbikos képviselők egy molinót feszítettek ki, rajta egy keresztben áthúzott Családok éve felirattal, és egy másik, Rabszolgák éve 2018. írással, ami alatt az szerepel, Köszönjük, Fidesz!.
Az ellenzéki akció résztvevői a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásáról is szóló munkatörvénykönyv-módosítás ellen tiltakoznak - derül ki politikusi posztokból egy közösségi oldalon.
Fidesz: Az ellenzék agresszív viselkedése nevetségességbe torkollott
Kocsis Máté úgy fogalmazott: példátlan a magyar Országgyűlés elmúlt 28 éves történetében az ami történt, az, hogy ellenzéki képviselők, főleg "jobbikos huligánok és liberális anarchisták" a fizikai atrocitásoktól sem riadtak vissza. Megpróbálták mindenáron a magyar Országgyűlés, a legfőbb népképviseleti szerv működését agresszióval megakadályozni - mutatott rá. Értékelése szerint a történtek, amelyek néhány méterre zajlottak a Szent Koronától, teljes mértékben méltatlanok az Országgyűléshez.
Külön érdekesség, hogy mindezt azok a szocialisták követték el, akik a kormányzásuk idején egymillió embert tettek munkanélkülivé és kétszeresen adóztatták a munkásokat - jegyezte meg.
Kocsis Máté szerint a képek magukért beszélnek, mennyire komolyan vehető és mennyire figyelemre érdemes az ellenzék. Hozzátette: az, hogy történt-e olyan esemény, ami indokolttá teszi a büntető törvénykönyv elővételét, szakértőknek meg kell vizsgálni. Fennáll annak az esélye, hogy akár bűncselekmény is történt - jegyezte meg a fideszes politikus, aki rámutatott: nem tartozik a normalitás kategóriájába, az, ha a magyar Országgyűlés munkáját erőszakkal megakadályozzák, ahogy az sem, ha a levezető elnököt nem engedik a helyére ülni.
A frakcióvezetője kérdésre azt mondta: semmiképpen sem maradhat következmények nélkül az, ami ma történt. A mindenkori parlamentben megengedhetetlen "ez a tróger, bunkó, agresszív, közönséges viselkedés".
Kitért arra is, hogy a kormánypárti képviselők az esküjükhöz híven teljesen nyugodtan és méltóságteljesen jártak el, nem engedték meg, hogy az ellenzék a szocialisták vezetésével bolondokházát csináljon a magyar Országgyűlésből - tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.
Kocsis Máté pontról pontra cáfolta az ellenzék állításait, így azt, hogy a túlórát három évente egyszer fizetnék ki. Ez nem igaz, a törvény szerint ezután is havonta kell majd kifizetni - rögzítette.
Nem igaz az sem, hogy több száz túlórára kényszerítik az embereket - mondta. Kiemelte: semmilyen kényszerről nincsen szó, minden egyes túlóráról a munkavállaló dönt, az ő személyes beleegyezése szükséges hozzá.
Cáfolta azt is, hogy sokkal több túlóra válna lehetővé, mint más európai országokban. Rámutatott: ez is egy baloldali, ellenzéki hazugság, az uniós irányelv 416 óra túlórát enged meg, amelyet több uniós országban bevezettek. Ez több, mint az új magyar szabályozás - hívta fel a figyelmet Kocsis Máté.
A szakszervezetek jogai sem csorbulnak, az erre vonatkozó állítás "régi, kommunista vezetők mantrája", akik meglepő módon még mindig uralják a szakszervezetek egy bizonyos részét. A szakszervezetek jogai változatlanok maradnak, ahhoz nem nyúlnak - jelentette ki Kocsis Máté.
Szintén nem igaz, hogy hatnapos lesz a munkahét - mondta, hozzátéve: a kormány munkahete hat napos, de ezt nem kívánja kiterjeszteni törvényben az ország valamennyi munkavállalójára. Ez az állítás "egy olcsó, egyszerű hazugság, egy baromság". Hozzátette: aki veszi a fáradtságot, és elolvassa a jogszabályt, világossá válik, a Fidesz mond igazat, az ellenzék pedig hergeli az embereket. Azt kérte, ezt ne tegyék.
Arra a kérdésre, hogy az ellenzék szerint nem volt jogszerű a szavazás, azt mondta: nem volt jogszerű a levezető elnököt, aki az Országgyűlés szavazó tagja, meggátolják a képviselői jogai gyakorlásában.
Ezzel szemben jogszerű volt a szavazás lebonyolítása, erre a voksolási rendre, technikai megoldásra éppen azért volt szükség, mert a levezető elnök csak a helyéről tudott szavazni. A parlamentben pedig nem a kártyák szavaznak, hanem a képviselők, nincsen igazuk az ellenzéki képviselőknek abban sem, hogy a kártya igazolná a képviselő jelenlétét. Ez segít igazolni, de nem önmagában teszi ezt - rögzítette.
Külön megemlítette, hogy "egy Jakab Péter (Jobbik) nevű agyalágyult" a miniszterelnök székébe ülve nyomkodta a szavazógépét. Ez probléma, arra még nem volt példa a parlament történetében, hogy valaki, más ellentétes véleményű helyett szavazzon - mondta Kocsis Máté. Megjegyezte: arra volt példa, hogy valaki a vele egy frakcióban ülő gombját megnyomta,de annak lemondás lett az eredménye.
Jakab Péter a mozgalomban bizonyosan kap piros pontokat a produkciójáért, de mindez józan ésszel felfogható határon túlment - közölte.
Kitért Tordai Bence (Párbeszéd) viselkedésére is, aki mint mondta, a kormányfőt sértegette. Nehéz évek állnak mögötte, valószínű szereplési akarnokság lehet benne - jegyezte meg.
Kocsis Máté összegzése szerint inkább hasonlít az ellenzék "egy állatkertre, hordára", mint egy komoly, felelős politikai közösségre.
Ennek ellenére a parlament számos kérdésben döntést hozott: a képviselők elfogadták, hogy kiemelten közérdekű beruházás lesz a jövőben az Opera rekonstrukciója, szigorították a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályokat, döntöttek arról, hogy visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő-program résztvevői, illetve, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson, az agrárkamara foglalhat állást a földadásvételi szerződésekről, és arról is határozott a parlament, hogy önálló közigazgatási bírósági rendszer jön létre. Emellett a képviselők módosították az egyes migrációs tárgyú törvényeket.
Bővülnek az idegenrendészeti hatáskörök
Szélesednek az idegenrendészeti hatáskörök, miután a képviselők 131 igen, 1 nem szavazattal elfogadták az egyes migrációs tárgyú törvények módosítását.
A változtatások nyomán bővül az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság ellenőrzési jogköre a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében.
Bővülnek az elektronikus ügyintézési lehetőségek. Idegrendészeti eljárásba tartozó kérelmezést elektronikus úton is lehet indítani, de a biometrikus adatok rögzítésének szükségessége miatt a - jogilag és biztonsági szempontból is elengedhetetlen - személyes megjelenési kötelezettség továbbra is megmarad.
A magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai a továbbiakban nem bírnak a szabad mozgás és tartózkodás jogával, rájuk - más uniós államok rendelkezéseivel összhangban - a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokat kell majd alkalmazni.
A menedékjogi törvény szerinti tartózkodási jogcímét visszavonják annak, aki más jogcímen tartózkodási engedélyt szerez.
Németh Szilárd: Erős honvédség nélkül nincs erős ország
Erős honvédség nélkül nincs erős ország, nincsenek biztonságban a magyar emberek - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután a parlament több honvédelmi témájú törvényről is szavazott.
Németh Szilárd hozzátette: a magyar emberek biztonságát, Magyarország területi integritását, hazánk békéjét leginkább a Magyar Honvédség garantálja.
Az államtitkár a parlamentben történt ellenzéki obstrukcióra utalva azt mondta, úgy tűnik, nem minden megválasztott parlamenti képviselő és képviselőcsoport szolgálja a magyar emberek biztonságát. Hozzátette, az ellenzéki képviselők a honvédelmi témájú törvényeket sem szavazták meg.
Németh Szilárd többször hangsúlyozta, a honvédelem nemzeti ügy kellene, hogy legyen. A honvédelmi tárca - mint megjegyezte - meg is tett mindent, a honvédelmet érintő jogszabályokról szóló hétpárti egyeztetésre hívták a pártok képviselőit, de az ellenzék részéről csak a Jobbik jelent meg. Később a parlamentben ellenzékiek "botrányt" próbáltak kelteni, kritizálták a jogszabályt, de módosító indítványt egyet sem nyújtottak be. A legutóbbi két parlamenti vitán pedig részt sem vettek - közölte az államtitkár, aki szerint az ellenzék egyértelműen bebizonyította, hogy a haza védelmében sem lehet rájuk számítani, "számukra a magyar emberek biztonsága nem jelent semmit".
Kitért arra: a világ egyre veszélyesebb, számos új kihívás van, például a hibrid hadviselés, erősödik a terrorizmus. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az ENSZ pedig olyan migrációbarát politikát próbál áterőltetni, amely Európa biztonságát veszélyezteti. Az, hogy ma Magyarország Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa, nagyban a magyar honvédeknek köszönhető - mondta az államtitkár.
Mint felidézte, még ősszel elkezdték módosítani azokat a jogszabályokat, amelyek legfontosabb célja, hogy segítsék egy erős, korszerű, ütőképes hadsereg megteremtését a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében. Ennek nyomán 37 500-ra emelték a honvédség betölthető létszámkeretét, ez 13 600-zal több a 2010-es engedélyezett létszámnál.
A keddi parlamenti döntések közül kiemelte, 2022. december 31-ig meghosszabbították azt a a lehetőséget, hogy a túlmunka szabadidőben és pénzben is megváltható legyen.
A szerdai honvédelmi tárgyú változtatások közül azt említette, hogy 50 évre emelték a hadkötelezettségre vonatkozó behívhatósági korhatárt. Megjegyezte, hogy ez a "Gyurcsány-Bajnai-korban" lett 40 év. Európában egyetlen országban sincs 40 éves hadkötelezettségi kor, mindenhol magasabb, Szlovéniában például 63 év, Romániában 55 év - tette hozzá az államtitkár.
Németh Szilárd szólt az újonnan rögzített honvédelmi veszélyhelyzetről is, amelyet elmondása szerint a biztonsági környezet megváltozása is indokolt. Ez - mint kiemelte - nem egy különleges jogrend, hanem békeidőben történő rendelkezésre állást jelent.
Mindemellett egy új jogszabályt is alkottak, amelyben bevezették a honvédelmi alkalmazottak kategóriáját. Ennek kapcsán azt is elmondta, hogy a honvédelmi alkalmazottak januártól 20 százalékos, majd 3-szor 5 százalékos, vagyis összesen 35 százalékos bérfejlesztésben részesülnek.
Németh Szilárd megjegyezte, az erős honvédséghez a költségvetés is biztosított. A jövő évi 513 milliárd forintos keret 86 milliárd forintos emelkedést jelent az idei bázisévhez képest.
Szólt arról is, hogy a honvédelem fejlesztésének már most több eredménye van. Példaként említette a kedden bemutatott, Magyarországon összeszerelt fegyvereket, valamint az eddig beszerzett repülőgépeket. Hozzátette, jövőre további egy A319-es Airbust és három szállítógépet szereznek be a honvédségnek.
Törvény a kormányzati igazgatásról
Dömötör Csaba: Példátlan az ellenzék viselkedése az Országgyűlésben
Dömötör Csaba szerdán az M1 aktuális csatornán kiemelte: a kísérlet kudarcot vallott, a kormánypárti képviselők megőrizték az Országgyűlés döntésképességét, és fontos törvényekről határoztak.
Azt mondta, az ellenzék erővel tartotta vissza a levezető elnököt, hogy ne tudjon felmenni a pulpitusra, a beszéde alatt pedig megafonokkal és hangfalakkal harsogták túl. Beültek továbbá a miniszterelnök helyére, és nem engedték szavazni. Meg kell vizsgálni, hol sértettek házszabályt és azt, fennáll-e a gyanúja annak, hogy a büntető törvénykönyv rendelkezéseit is megszegték - tette hozzá az államtitkár.
Dömötör Csaba úgy fogalmazott: az ellenzék évek óta nem tud meghatározó ügyekben alternatívát javasolni a magyaroknak, hozzátéve, kormányzásuk idején megduplázták a munkanélküliséget.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány kétszeresére emelte a szakmunkás minimálbért, és további béremelésekről tárgyal, 2010-hez képest pedig 700 ezerrel többen dolgoznak. Az államtitkár közölte: a munka törvénykönyve módosításának célja a bürokratikus akadályok elhárítása azért, hogy aki szeretne többet dolgozni, megtehesse.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója úgy vélekedett, az ülésteremben büntetőjogi kategóriába sorolható események történtek.
Az igazgató szerint - a személyi szabadság elleni bűncselekmények gyanúja mellett - "államellenes bűncselekményekről is beszélhetünk".
Hangsúlyozta: a rendzavarás résztvevői megszegték a képviselői esküjüket is, hiszen a választók nem azért küldték őket az Országgyűlésbe, hogy "aláássák az alkotmányos rendet", és saját megbízatásuk, valamint az egész Ház tekintélyét tönkretegyék.
A korszerű és hatékony kormányzati igazgatás kialakítása, a kormányzati tisztségviselők jogviszonyának szabályozása, szolgálatuk anyagi elismerése, továbbá a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése a célja az Országgyűlés által szerdán elfogadott, márciustól alkalmazandó kormányzati igazgatásról szóló törvénynek.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett jogszabályt - amely egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett - 129 igen, egy nem szavazattal hagyta jóvá a parlament.
A törvény rögzíti a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők típusait, a kormány működését, a miniszterelnök feladatait, irányítási jogköreit, a kormányülésekre, kormánykabinetekre, kormánybizottságra, testületekre vonatkozó szabályokat. A törvény megteremti a kormányzati létszámgazdálkodás jogi kereteit.
Külön fejezet szól a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselőkről, az őket illető jogosultságokról, kedvezményekről, támogatásokról.
A törvény kormányzati igazgatási szervek közé sorolja a kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok mellett a kormányhivatalokat, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt. A jogszabály nem vonatkozik a rendvédelmi szervekre és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra.
A kormányzati tisztségviselők politikai szolgálati (például a politikai felsővezető, politikai tanácsadó), biztosi (kormánybiztos, miniszteri biztos) vagy kormányzati szolgálati (szakmai vezetők) jogviszonyban állhatnak. De a kormányzati szervek továbbra is alkalmazhatnak munkaviszony keretei között munkavállalókat.
Az új törvény szerint a miniszterelnök amellett, hogy a kormány irányítása alatt álló szerveknek feladatokat határoz meg, közvetlen irányítása alá vonhatja az államigazgatás egyes ágazatait, illetve kormányzati igazgatási szerveket.
A minisztérium miniszteri kabinetre, főosztályokra, osztályokra és titkárságokra tagozódik.
A kormány - figyelembe véve a miniszter vagy a kormányzati szerv vezetőjének javaslatát - határozatban állapítja meg a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát. Létrejön a "központosított álláshelyállomány": ha a minisztériumoknak, hivataloknak munkaerőre van szüksége, innen igényelhetnek.
A kormányzati szerv alaplétszámába tartozó valamennyi álláshelyet be kell tölteni, ha hat hónapig ez mégsem sikerül, az álláshely átkerül a központosított állományba.
Általános magatartási követelmény a kormánytisztviselővel szemben a jóhiszeműség és a tisztesség, a joggal való visszaélés tilalma, a szakszerűség, a hatékonyság. A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselőt csak a közszolgálattal összefüggő magatartása miatt ellenőrizheti. Ugyanakkor érdemtelenség miatt felmenthetik azt, aki a munkahelyén kívül úgy viselkedik, hogy azzal súlyosan rombolhatja az őt foglalkoztató kormányzati szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat.
Azzal létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes, legalább érettségizett vagy középszintű szakképesítése van, valamint esküt tesz. A jogviszony megszűnik, ha az érintett betölti 70. évét. Lehetőség lesz teljesítményértékelésre, amely alapján a kormánytisztviselő illetménye legfeljebb 20 százalékkal csökkenthető, illetve legfeljebb 30 százalékkal növelhető.
A minisztériumokban a legalacsonyabb besorolási fokozatba tartozó kormánytanácsos illetménye legalább 250 ezer forint, a legmagasabb kategóriába tartozó közigazgatási államtitkáré pedig maximum 1,9 millió forint. A főhivatalokban és a központi hivatalokban dolgozók alapilletménye 200 ezer és 1,3 millió forint között lehet. A kormányhivatalokban a legalacsonyabb illetmény 145 ezer forint, a legmagasabb 800 ezer forint.
A munkaidő heti negyven óra, a napi munkaidő nyolc óra, de lehetőség van munkaidőkeret használatára is. Naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ezért a kormánytisztviselőt szabadidő illeti meg.
Rendelkeztek a távmunkáról és az otthoni munkavégzésről is. Rögzítik: a kormánytisztviselő alapszabadsága a mostani 25 helyett évente 20 nap.
Kedvezményeket kapnak a gyermeket nevelő kormánytisztviselők: a gyermek hároméves koráig csak hozzájárulásukkal lehet beosztani őket egyenlőtlen munkaidőre, a pihenőnapjaiknak hétvégére kell esnie, nem rendelhető el nekik rendkívüli munkaidő, készenlét és éjszakai munkavégzés sem. Családalapítási támogatást is kaphatnak a kormánytisztviselők kamatmentesen a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben.
A 297 paragrafusból és négy mellékletből álló törvény 2019. január l-jén lép hatályba, de annak legtöbb rendelkezését csak március 1-jétől kell alkalmazni. A kormánytisztviselőket március 15-éig kell tájékoztatni jogviszonyuk átalakulásáról, illetményük összegéről.
