Bemutatták tegnap a Magyar Tudományos Akadémia új humán kutatóközpontját, s a ferencvárosi tömbbe költöznek a bölcsészettudományi, társadalomtudományi és közgazdasági intézetek. A budai Várban lévő régi épületeket az állam megveszi, a bevételből pedig felújítanák a Széchenyi téri székházat. Lovász László elnök arról is beszélt, hogy mintegy 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból új épületet kap a kísérleti orvostudományi kutatóintézet.
Kiemelkedően sikeres év volt a magyar tudósok számára 2016 – jelentette ki tegnap Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke Budapesten. Mint mondta: azért választották a sajtótájékoztató helyszínéül az új Humán Tudományok Kutatóháza épületét, hogy ez is reprezentálja az MTA megújulását és rugalmasságát.
Mintegy huszonegyezer négyzetméteres a három tömbből álló, új kutatóház, amely a Nemzeti Színház és a Müpa közelében található, a Ferencvárosban. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint a Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont intézeteinek ad majd helyet a kormány 6,8 milliárd forintos támogatásával két és fél év alatt elkészült épületegyüttes. Noll Tamás Ybl-díjas építész és a Teampannon tervezőiroda elképzelései alapján valósult meg, a letisztult, modern, felülről H betűt formázó irodaházba a budai Várban lévő műemlékekből költöznek át az akadémia központjai. Kettő már beköltözött, a harmadik pedig várhatóan a nyáron foglalja el irodáit. A dolgozószobák mellett könyvtárat, konferenciatermet, régészeti laboratóriumokat, tárgyalókat, közösségi tereket is kialakítottak – mondta Török Ádám főtitkár, aki szerint az új épület korszerű követelményeket biztosít az akadémiai kutatók számára.
A szándék az, hogy az összeköltözés a tudományterületek együttműködését is segítse. Ismert, az akadémia infrastruktúra-fejlesztési programjának első jelentős lépése a 2013 őszén felavatott lágymányosi Természettudományi Kutatóközpont felépítése volt. A most elkészült épületegyüttesben a nyolcemeletes bölcsészettudományi tömb a régészet, az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, a történelem és a filozófia művelőinek fog helyet adni. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politikai és jogtudományi, a szociológiai, kisebbségkutatási, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A hatemeletes épülettömb helyet ad a könyvtárnak, szemináriumtermeknek és az archívumoknak. A könyvtárszinteken számtalan kötet elérhető lesz szabadpolcos rendszerben, valamint a pinceszinten elhelyezkedő tömör raktárban. A három épületrészt négy emelet magasságú aula köti össze.
A Zenetudományi Intézet végül nem kerül ide, marad jelenlegi helyén, a budai Várban lévő néhai Erdődy-palotában. Mint ismert, 2014-ben még azt tervezték, a múzeum és a kutatóhely is az új irodaházba költözik, miután azonban Bartók Béla örököse – és neves zeneművészek, köztük Kocsis Zoltán is – tiltakozott, az akadémia elállt a tervtől. Barnabás Beáta főtitkárhelyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a budai Várban lévő épületek értékesítését 2016 decemberében hagyta jóvá a köztestület elnöksége 9,4 milliárd forintos áron az állam részére. Ezt a bevételt a következő években a Széchenyi téri MTA-székház fejlesztésére fordíthatják. A főtitkárhelyettes elmondta, hogy a főépületen mintegy huszonöt éve végeztek felújítási munkálatokat. Felmerült, hogy a könyvtárnak helyet adó Arany János utcai épülettel egybenyitnák, és tervezik egy állandó kiállítás létrehozását az akadémiai gyűjteményekben őrzött kincsekből.
Mindezek mellett hatmilliárd forinttal támogatja az állam a martonvásári kastélyparkban felépülő Agrárinnovációs Centrum létrehozását, új műszerekre további hárommilliárdot költhet az MTA. Ezenfelül 800 millió forint áll rendelkezésre az agrárkutatás céljait és eredményeit bemutató új látogatóközpont megvalósítására és a környezetében lévő Brunszvik-kert rekonstrukciójára – közölte Barnabás Beáta. Lovász László elnök röviden számot adott az MTA elmúlt éveiről. Kiemelte, hogy az intézmény működésében nagy szerepet játszottak az európai uniós források. A Lendület-kutatások kapcsán hozzátette: ez lépcsőfokot és előszobát jelent a magasabb összegű és magasabb presztízsű uniós pályázati támogatásokhoz. Külön említette a Kvassay Jenő Terv tudományos hátterét biztosító Nemzeti Víztudományi Kutatási Programot, valamint kitért a tantárgy-pedagógiai programra is, amelynek célja nem az aktuális oktatáspolitikai tanácsadás, hanem hosszú távú kutatás, amely tudományos eredményekkel járulhat hozzá egy korszerű oktatási rendszer kialakításához. Az elnök azt is bejelentette, hogy mintegy 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból kaphat új épületet az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete. Ebből új kutatóház épül a mostani szomszédságában, amely Török Ádám tájékoztatása szerint már felújítással sem alkalmas a feladatra.
