Elítélte a parlament az ukrán oktatási törvényt

A képviselők ebben felhívják Ukrajna felelős vezetőit arra, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől.

Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat. 

A jogszabály ahelyett, hogy az európai normáknak megfelelően, a közösségi önkormányzatisággal összhangban bővítené és védené az anyanyelven való tanulás jogát, a korábbi szinthez képest drasztikusan szűkíti azt - olvasható a határozatban, amely rögzíti, hogy a törvény ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken folyó anyanyelvi oktatást és bezárásra ítél valamennyi, az ukrántól eltérő nyelven működő alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményt. 

A jogszabály ellentétes a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmére vonatkozóan Ukrajna által önként vállalt, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Koppenhágai Dokumentumában és Párizsi Chartájában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági Chartájában és Asztanai Nyilatkozatában, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatában, a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jó szomszédság és az együttműködés alapjairól szóló szerződésben, valamint az Európai Unió és tagállamai, valamint Ukrajna között létrejött Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségekkel - sorolja a dokumentum.

A határozat szerint az érintett jogszabály emellett sérti Ukrajna alkotmányát, amely szerint új törvények elfogadása vagy hatályban lévő törvények módosítása nem szűkítheti a már meglévő jogokat; sérti továbbá azt a passzust is, amely tiltja az etnikai és nyelvi alapon történő megkülönböztetést.

Az Országgyűlés most elfogadott határozatával felhívta a kormányt arra, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatályba lépésének megakadályozása érdekében, és erről adjon rendszeres tájékoztatást az Országgyűlés illetékes bizottságainak.

Andrij Parubij ukrán házelnök aláírta kedden a kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko elnöknek. Ezt maga a parlament elnöke jelentette be sajtótájékoztatón.

Előző nap Parubij már jelezte, hogy amint az illetékes bizottság befejezi a jogszabály korrektúráját, és megkapja a törvényt végleges szövegével, azon nyomban aláírja azt, és haladéktalanul elküldi az államfőnek. A házelnök hétfőn a jogszabályról azt mondta, hogy szerinte az új oktatási törvény védi az ukránt mint államnyelvet, egyben "semmilyen mértékben sem" szorítja vissza a nemzetiségi, illetve az úgynevezett őshonos népek - mint a krími tatárok - nyelveit. Úgy vélekedett, hogy az oktatási törvény körül kialakult viták "inkább spekulatív jellegűek".
Petro Porosenko az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban szintén védelmébe vette a törvényt. Leszögezte, hogy minden gyereknek, mire befejezi az iskolát, szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet szerinte meg kell védeni Ukrajnában. Hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy megtiltanák Ukrajnában a nemzetiségi nyelvek oktatását. 
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. 
A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen. 
A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

A vitatott ukrán oktatási törvény megvétózására szólította fel Petro Porosenko ukrán elnököt a kárpátaljai Beregszász városának és az azonos nevű járásnak a tanácsa (közgyűlése) kedden soron kívül tartott ülésén.

Az MTI-hez is eljuttatott beadványok szerint a beregszászi városi tanács képviselőit és a település magyar tannyelvű oktatási intézményeinek vezetőit mélyen aggasztja az ukrán parlament (Legfelsőbb Tanács) által 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye, amely korlátozza a középiskolai és felsőfokú végzettség megszerzését. Emlékeztetnek arra, hogy Beregszász soknemzetiségű város, ahol a lakosság közel 50 százaléka magyar ajkú, s ennek az aránynak megfelelő az oktatási intézmények hálózata is. A város 9 iskolája közül 6 magyar tannyelvű, bennük 1600 diák (48 százalék) tanul és 120 pedagógus tanít - olvasható a dokumentumban.

A képviselők szerint a beregszásziakat rendkívüli módon nyugtalanítják a törvény esetleges következményei, ha azt hatályba léptetik. Rámutatnak arra, hogy mások mellett a magyar nemzetiségi kisebbség anyanyelvű oktatási jogai nem Ukrajna függetlenné válása óta léteznek, azokat a korábbi államalakulatok is szavatolták. Beadványuk zárásaként felszólítják az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, küldje azt vissza a parlamentnek átdolgozásra azzal a módosítással, hogy hatálya ne terjedjen ki az Európai Unió tagországainak nyelveire.
A járási tanácsban elfogadott beadványában a testület jelzi: a Beregszászi járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, a járásban 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik. A képviselők emlékeztetik az államfőt arra, hogy az ukrán alkotmányt, törvényeket, nemzetközi egyezményeket és kétoldalú megállapodásokat sértő oktatási törvény hatályba lépése esetén ellehetetleníti a magyar tannyelvű alap- és középiskolai oktatást. Ezért arra kérik Petro Porosenkót, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve vétózza meg a jogszabályt.         Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény heves vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.