Életének hetvenötödik évében, csütörtökön elhunyt Szepesi Attila Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő, író, publicista – közölte pénteken a távirati irodával a család.
Ungváron született 1942-ben, tanári diplomáját Szegeden szerezte 1968-ban, majd Szászbereken és Hernádon tanított, 1972-ben elvégezte a szegedi egyetem magyar szakát. Ettől az évtől szerkesztette a Kortárs folyóirat versrovatát, 1982 és 1989 között az Új Tükör, 1992-től a Pesti Hírlap, 1994-ben és 1995-ben az Új Magyarország, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt. Műveit először 1968-ban az Első ének, 1969-ben a Költők egymás közt című antológia mutatta be. Nép- és az archaikus költészet forrásaiból táplálkozó, változatos forma- és rímvilágot alakított ki. Gyermekverseket is írt, s Furulyás Palkó című mesejátékát 1979-ben mutatták be. Főbb művei közt tartják számon Az üveg árnyéka, a Harangtemető és a Farsang bolondja című verseskötetet, A Mikulás lámpája című mesekönyvét, a Kilenc bagoly című gyermekversgyűjteményét, valamint A béka kertje című esszékötetét. Utolsó könyve Varázsfüvek. Barbár szonettek címmel jelent meg 2016-ban.
Elismerései között van a Tiszatáj-díj, a Déry Tibor-jutalom, a Füst Milán-jutalom, az Év Könyve-díj, 2012-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2014-ben pedig a Radnóti-díjat.
