Kölcsönös kizárási indítványokkal tarkítva zajlott tegnap a bíróságon a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla megismételt büntetőpere.
A szakértők meghallgatásával folytatódott tegnap a Fővárosi Törvényszéken az 1956 utáni megtorlások miatt perbe fogott Biszku Béla ügye. A tárgyalás elején a vádlott jogi képviselője, Magyar Gábor elfogultság miatt ismételt indítványt tett a jogtörténész szakértőnek felkért Zinner Tibor perből való kizárására. Magyar egy nyilatkozatra hivatkozott, amelyben Zinner állítólag arról beszél, hogy az ügyben tanácsaival segítette az ügyészséget. Az eljáró ügyész ezt visszautasította, és közölte: semmilyen módon nem kérték fel Zinnert tanácsadónak.
Ezt maga az érintett is megerősítette. A bíró elutasította a védő indítványát, ahogy azt is, amelyet lapunk tegnapi cikke kapcsán terjesztett elő. Ahogy megírtuk, Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt nyújtott be a Kúrián a Fővárosi Ítélőtábla júniusi határozata ellen, amelyben új eljárás lefolytatását írta elő. Magyar szerint ennek elbírálásáig fel kellene függeszteni a pert, de a bíró ezzel nem értett egyet.
Magyar után az ügyész következett, aki a hadtörténész-szakértő, Horváth Miklós kizárását vetette fel. Miután a Nyugati téri sortűz kapcsán parázs vita alakult ki közöttük, az ügyész azzal szembesítette Horváthot, hogy a Magyar Néphadsereg politikai osztályának vezetője volt, ami megkérdőjelezheti elfogulatlanságát. Azt kérdezte a szakértőtől, hogy politikai tisztnek számított-e, de Horváth ezt tagadta.
Az ügyész jelezte, hogy vállalkozik ennek tisztázására, mire a szakértő azzal vágott vissza, hogy nem találnak róla semmit. A rendszerváltás után ugyanis ő is élt azzal a lehetőséggel, hogy kikérje a rá vonatkozó dokumentumokat.
A tárgyalás érdemi részében a szakértőket kérdezték, akik egyetértettek például a vádiratban is szereplő tétellel, hogy belügyminiszterként Biszkunak lett volna feljelentési kötelezettsége, ha karhatalmisták által elkövetett bűncselekmények jutottak a tudomására.
Ezt maga az érintett is megerősítette. A bíró elutasította a védő indítványát, ahogy azt is, amelyet lapunk tegnapi cikke kapcsán terjesztett elő. Ahogy megírtuk, Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslati indítványt nyújtott be a Kúrián a Fővárosi Ítélőtábla júniusi határozata ellen, amelyben új eljárás lefolytatását írta elő. Magyar szerint ennek elbírálásáig fel kellene függeszteni a pert, de a bíró ezzel nem értett egyet.
Magyar után az ügyész következett, aki a hadtörténész-szakértő, Horváth Miklós kizárását vetette fel. Miután a Nyugati téri sortűz kapcsán parázs vita alakult ki közöttük, az ügyész azzal szembesítette Horváthot, hogy a Magyar Néphadsereg politikai osztályának vezetője volt, ami megkérdőjelezheti elfogulatlanságát. Azt kérdezte a szakértőtől, hogy politikai tisztnek számított-e, de Horváth ezt tagadta.
Az ügyész jelezte, hogy vállalkozik ennek tisztázására, mire a szakértő azzal vágott vissza, hogy nem találnak róla semmit. A rendszerváltás után ugyanis ő is élt azzal a lehetőséggel, hogy kikérje a rá vonatkozó dokumentumokat.
A tárgyalás érdemi részében a szakértőket kérdezték, akik egyetértettek például a vádiratban is szereplő tétellel, hogy belügyminiszterként Biszkunak lett volna feljelentési kötelezettsége, ha karhatalmisták által elkövetett bűncselekmények jutottak a tudomására.
