A francia parlament végleg jóváhagyta szerdán az új terrorelhárítási törvénytervezet, amely átülteti az általános jogba a november 1-én véget érő rendkívüli állapot idején érvényes intézkedések egy részét.
A nemzetgyűlés által október elején elfogadott szöveget a szenátus első olvasatban némileg módosította, majd a parlament alsóháza általi múlt heti újbóli szavazást követően az utolsó változatot második olvasatban nagy többséggel jóváhagyta, így a törvény a parlament által elfogadottnak tekintendő.
A 2015. november 13-i párizsi merénysorozat éjszakáján kihirdetett rendkívüli állapot - hat hosszabbítást követően - november 1-én ér véget, de a terrorkészültség várhatóan nem csökken, a legmagasabb fokozatú marad az egész országban.
Ezzel párhuzamosan a törvénytervezet átülteti a büntetőjogba a rendkívüli állapot idején a terrorizmus elleni harchoz használt eszközöket, például a prefektúrák által bármikor elrendelhető házkutatás és házi őrizet, valamint az imahelyek bezárási lehetőségét, és megerősíti az igazoltatásokat a határok és a pályaudvarok környékén.
Gérard Collomb belügyminiszter szerint "a tartóssá vált fenyegetettségre tartós választ kell adnia" Franciaországnak.
A jogvédők és az ENSZ szakértői által a házi őrizet elrendelésének engedélyezése a leginkább vitatott, miután nem szükséges hozzá előzetesen vizsgálóbírói engedély, a házkutatást viszont be kell jelenteni a prefektúráknak az ügyészségen. A törvénytervezet azonban a heves parlamenti vita ellenére alig váltott ki visszhangot a társadalom részéről, amely az elmúlt két évben a 241 áldozatot követelő merényletek következtében hozzászokott a folyamatos rendőri készültséghez.
Egy felmérés szerint a franciák 57 százaléka támogatja a szöveget, de 62 százalékuk úgy véli, hogy az csökkenti a szabadságjogokat.
