Dinamikus növekedési pályán van a hazai lakáspiac. Virágoznak a befektetések Budapesten, az agglomerációban, a nagyvárosokban és az üdülőövezetekben.
A lakáspiac keresleti oldalán öt éve bekövetkezett, jelentős robbanást a kínálat csak 2016-tól, a tömeges vállalkozói lakásépítés beindulásával tudta követni. A lakásforgalom 2017-re közelítette meg a válság előtti szintet: mostanra évi 150-160 ezer az ingatlanvásárlások száma – olvasható az újHÁZ Centrum lakáspiaci változásokat vizsgáló trendriportjában. A legtöbb felmérés szerint minden második ember új lakásba költözne, ezért az adásvételek magas aránya várhatóan fennmarad még pár évig – valószínűsítik.
Kitérnek arra, hogy a budapesti belvárosban elfogytak a szabad telkek, építkezést a Corvin negyed, a Kopaszi-gát és a Marina part kivételével jobbára csak romos bérházak helyén indítanak. A nagyvállalatok főként fővárosi lakóparkprojektekbe fektetnek be, emellett a megyeszékhelyeken és a kiemelt üdülőövezetekben, a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál.
A fejlesztők az elmúlt években durván megemelték a kínálati árakat: az új építésű budapesti lakások átlagos négyzetméterára elérte a hétszázezer forintot, és az idén további nyolc-tízszázalékos drágulás várható a kínálat szűkülése, a csúszó vagy elvetélt beruházások, az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek miatt. A trendriport kiemeli, a jelentősebb ingatlanfejlesztők könnyen jutnak projekthitelhez, a bankok azonban elvárják a sikeres értékesítési arányt, már az építkezés kezdete előtt. Az építőipari cégek pályázati forrásokkal is számolhatnak: az idén márciusban kilenc cég 50 és 535 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Felhívják a figyelmet a korábban nem jellemző versenyre a magánmegrendelésekért, ebben azonban olyan körülményekkel is számolni kell, mint a munkaerőhiány és növekvő anyagköltségek.
Kitérnek arra, hogy a budapesti belvárosban elfogytak a szabad telkek, építkezést a Corvin negyed, a Kopaszi-gát és a Marina part kivételével jobbára csak romos bérházak helyén indítanak. A nagyvállalatok főként fővárosi lakóparkprojektekbe fektetnek be, emellett a megyeszékhelyeken és a kiemelt üdülőövezetekben, a Balatonnál, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál.
A fejlesztők az elmúlt években durván megemelték a kínálati árakat: az új építésű budapesti lakások átlagos négyzetméterára elérte a hétszázezer forintot, és az idén további nyolc-tízszázalékos drágulás várható a kínálat szűkülése, a csúszó vagy elvetélt beruházások, az emelkedő anyag- és munkaerőköltségek miatt. A trendriport kiemeli, a jelentősebb ingatlanfejlesztők könnyen jutnak projekthitelhez, a bankok azonban elvárják a sikeres értékesítési arányt, már az építkezés kezdete előtt. Az építőipari cégek pályázati forrásokkal is számolhatnak: az idén márciusban kilenc cég 50 és 535 millió forint közötti vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Felhívják a figyelmet a korábban nem jellemző versenyre a magánmegrendelésekért, ebben azonban olyan körülményekkel is számolni kell, mint a munkaerőhiány és növekvő anyagköltségek.
