Már hatszáz termék rendelkezik a Nemzeti Parki Termék Védjeggyel, ami turisztikai vonzerőt is jelent az egyes régióknak.
Az érintettek összefogására van szükség annak érdekében, hogy a kiváló magyar termékek minél szélesebb körben jussanak a piacra, és egyre keresettebbé, ismertebbé váljanak a vásárlók előtt – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tegnap, a Veszprém megyei Hegymagason, a Nemzeti Parki Termék Védjegy Körút nyitórendezvényén. Hozzáfűzte, a 2011-ben létrehozott Nemzeti Parki Termék Védjeggyel mára százötvennyolc gazda hatszáz terméke rendelkezik, a gyarapodó védjegyek által pedig jól láthatóvá válnak az értékek.
A rendezvényen a minisztérium és a Természetes Ízeket Előállítók Közössége együttműködési megállapodást írt alá. Azok a helyi termékek kaphatják meg védjegyet, amelyek tartósítószer és adalékanyag hozzáadása nélkül készültek, például mézek, lekvárok, szörpök, sajtok tartoznak ebbe a körbe. Fazekas Sándor úgy fogalmazott: sokat jelent, ha a szálláshelyeken, vendéglátóhelyeken, múzeumokban jelen vannak a védjegyes termékek, hiszen így többen megismerhetik azokat, és turisztikai vonzerőt is jelentenek a fogadóhelyek számára.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a nemzeti parkokat érintő tízállomásos körút első helyén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban megtalálható termékek közül kiemelkednek a különleges zamatú élelmiszerek, mint a levendulás, mandulás, kecsketejes termékek. A Balaton-felvidék területén négy pályázat útján összesen húsz termelő 151 terméke nyerte el a védjegyet, az ötödik pályázat pedig a borok megméretésére ad majd lehetőséget – tudósított a távirati iroda. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára utalt arra, hogy Magyarország területének az Európai Unió átlagához képest magas, harminc százaléka maradt meg természetközeli állapotban, ennek kilenc százaléka védett, 21 százaléka pedig Natura 2000 besorolású terület. A hazai nemzeti parkokban összesen 300 ezer hektárnyi védett terület található.
A rendezvényen a minisztérium és a Természetes Ízeket Előállítók Közössége együttműködési megállapodást írt alá. Azok a helyi termékek kaphatják meg védjegyet, amelyek tartósítószer és adalékanyag hozzáadása nélkül készültek, például mézek, lekvárok, szörpök, sajtok tartoznak ebbe a körbe. Fazekas Sándor úgy fogalmazott: sokat jelent, ha a szálláshelyeken, vendéglátóhelyeken, múzeumokban jelen vannak a védjegyes termékek, hiszen így többen megismerhetik azokat, és turisztikai vonzerőt is jelentenek a fogadóhelyek számára.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója arról beszélt, hogy a nemzeti parkokat érintő tízállomásos körút első helyén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban megtalálható termékek közül kiemelkednek a különleges zamatú élelmiszerek, mint a levendulás, mandulás, kecsketejes termékek. A Balaton-felvidék területén négy pályázat útján összesen húsz termelő 151 terméke nyerte el a védjegyet, az ötödik pályázat pedig a borok megméretésére ad majd lehetőséget – tudósított a távirati iroda. Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára utalt arra, hogy Magyarország területének az Európai Unió átlagához képest magas, harminc százaléka maradt meg természetközeli állapotban, ennek kilenc százaléka védett, 21 százaléka pedig Natura 2000 besorolású terület. A hazai nemzeti parkokban összesen 300 ezer hektárnyi védett terület található.
