Dinamikusan emelkedik a személyiségi jogi perek száma a fővárosban – hangzott el a Fővárosi Törvényszék tájékoztatóján.
Nem mentes az ellentmondásoktól a személyiségi jogi perekben a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj alkalmazása a bíróságokon – mondta el a Fővárosi Törvényszék sajtótájékoztatóján Madarasi Anna szóvivő. A legjelentősebb szakmai viták a csekély súlyú jogsértések kapcsán merülnek fel. Így például az, hogy ilyen esetekben a bíróság megítéljen-e akár jelképes összegű sérelemdíjat, vagy csak a jogsértés tényét állapítsák meg, sérelemdíj megítélése nélkül. Madarasi Anna elmondta, a Fővárosi Törvényszék bírái inkább az első megoldást alkalmazzák.
A másik vitatott kérdés a sérelemdíj mértéke. Ennek a kapcsán a szóvivő hangsúlyozta, hogy az összeg minden esetben bírói mérlegelés kérdése, „egységes tarifarendszer” nem létezik. A szakmai álláspontok eltérőek a sérelemdíj mértékéről, mert egyes vélemények szerint ha az összeg túl alacsony (százezer forint alatti) az veszélyezteti a jogintézmény komolyságát. Ugyanakkor a törvényszék már ítélt meg ennél alacsonyabb összeget is, a bírák jelenlegi gyakorlata ötvenezer forint körüli összegben határozza meg a díj minimumát. Parlagi Mátyás, a a polgári kollégium vezetőhelyettese elmondta: a fővárosban dinamikusan emelkedik a személyiségi jogi perek száma, a peres felek akár egy szerződéses jogvitában is előállnak sérelemdíj-követeléssel, de közhatalmi szerveket is perelnek ezzel a szándékkal.
Madarasi Anna beszélt a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartásról, amely július 1-től egyes esetekben kötelező. Egyes „gyermekbetegségek” ellenére a rendszer összességében hatékonyan működik, július és szeptember vége között 417 elektronikus kereset érkezett a törvényszékre.
A másik vitatott kérdés a sérelemdíj mértéke. Ennek a kapcsán a szóvivő hangsúlyozta, hogy az összeg minden esetben bírói mérlegelés kérdése, „egységes tarifarendszer” nem létezik. A szakmai álláspontok eltérőek a sérelemdíj mértékéről, mert egyes vélemények szerint ha az összeg túl alacsony (százezer forint alatti) az veszélyezteti a jogintézmény komolyságát. Ugyanakkor a törvényszék már ítélt meg ennél alacsonyabb összeget is, a bírák jelenlegi gyakorlata ötvenezer forint körüli összegben határozza meg a díj minimumát. Parlagi Mátyás, a a polgári kollégium vezetőhelyettese elmondta: a fővárosban dinamikusan emelkedik a személyiségi jogi perek száma, a peres felek akár egy szerződéses jogvitában is előállnak sérelemdíj-követeléssel, de közhatalmi szerveket is perelnek ezzel a szándékkal.
Madarasi Anna beszélt a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartásról, amely július 1-től egyes esetekben kötelező. Egyes „gyermekbetegségek” ellenére a rendszer összességében hatékonyan működik, július és szeptember vége között 417 elektronikus kereset érkezett a törvényszékre.
