Tizenegyezerrel növekedett a működő cégek száma hazánkban, és hetvenhétezer új céget jegyeztek be – derült ki a KSH összesítéséből. A legtöbb cég Közép-Magyarországra és a Balaton környékére összpontosul.
A 2011 és 2013 közötti éveket jellemző mérséklődés után 2014 óta ismét emelkedett a működő vállalkozások száma: 2016-ban 11,4 ezerrel volt belőlük több, mint egy évvel korábban. A vállalkozások döntő többsége, kilencvenkilenc százaléka 2016-ban is ötven főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozás, ezen belül a tíz főnél is kisebb mikrovállalkozások aránya 95 százalék volt – ez azonban nem magyar sajátosság, az Európai Unió legtöbb tagországát is jellemzi – derül ki a KSH összesítéséből.
A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása 2016-ban sem változott jelentős mértékben az előző évekhez képest: a legtöbb vállalkozás továbbra is a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén működött (majdnem egyötödük), ezt követte a tudományos és műszaki tevékenység, az építőipar és az ipar. A 2011-ben gazdasági tevékenységbe kezdő cégek 37 százaléka működött öt évvel később is, a különféle vállalkozási formák közül pedig a társas vállalkozások bizonyultak erősebbnek.
A legéletképesebb vállalkozásokat a humánegészségügyi, szociális ellátás (59 százalék) területén regisztrálták, de a 37 százalékos túlélési átlagot jóval meghaladták az iparban, az információ, kommunikáció területén, valamint a tudományos és műszaki tevékenységet folytató gazdaságok is. A legalacsonyabbnak a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző vállalkozások túlélési képessége bizonyult, csupán 11 százalékuk működött még az alakulásukat követő ötödik évben is.
Tavalyelőtt országos átlagban 69 működő vállalkozás jutott ezer lakosra. Közép-Magyarországon 95, míg a Dunántúlon 64, az Alföld és Észak-Magyarország nagyrégióban 54 volt az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. A vállalkozási kedv a járások közül a budapesti kerületekben, elsősorban az V. kerületben, valamint a főváros és a Balaton vonzáskörzetének járásaiban volt a legmagasabb.
Drágulást segítő olajárak
Tovább gyorsult az ipari termelői árak emelkedése
Júniusban a minimálbér növekedése, az olajár-emelkedés és a forint gyengülése miatt tovább gyorsult az ipari termelői árak emelkedése. Az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva a termelői árak hét és fél százalékkal nőttek a májusi 5,3 százalék és az áprilisi 2,3 százalék után – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Egy hónap alatt, csakúgy, mint májusban, 1,9 százalékos volt a termelőiár-emelkedés mértéke. A belföldi értékesítési árak átlagosan 7,3 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar árai 7,7, a több mint egyharmadnyi súlyú energiaipar árai pontosan hét százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérten. A feldolgozóipar árait is az energiatermeléshez szorosan kapcsolódó kőolaj-feldolgozás árainak 31,2 százalékos emelkedése húzta fel. Összességében az energiaárak 11, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 7,5, a beruházási javakat gyártókban 4,7 százalékkal emelkedtek a termelői árak tavaly júniushoz mérve. A fogyasztási cikkek termelői ára 1,4 százalékkal nőtt. Az ipar forintban mért exportárai 7,6 százalékkal nőttek az előző év júniusihoz képest.
