Magasabb lett a sertés felvásárlási ára. Ennek oka, hogy az uniós piacon meghatározó országok, például Dánia, Hollandia és Spanyolország jelentősen növelte kivitelét Kínába.
Magyarországon áprilisban jóval háromszáz forint alatt volt a vágósertés kilónkénti felvásárlási ára, élősúlyra vetítve. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára, Menczel Lászlóné a Magyar Hírlapnak elmondta: ez megrengette a hazai sertéstartókat, mert az önköltségi ár általában háromszáz-háromszázötven forint között mozog kilónként, de van olyan vállalat, ahol háromszáznyolcvan forint. Az orosz embargó miatt számos meghatározó uniós sertéstenyésztő ország, például Spanyolország, Dánia, Hollandia nem tudta értékesíteni áruit a keleti piacon. A felhalmozódott készleteket több hónapig próbálták tárolni, vagy az Európai Unió belső piacán értékesítették: a spanyol fagyasztott sertéshús ellepte az európai üzleteket, ami letörte az árakat.
A megoldást végül is az jelentette, hogy az Ázsiába, elsősorban a Kínába irányuló uniós sertéshús-kivitel jelentősen növekedett tavasszal és a nyár elején – hangsúlyozta Menczel Lászlóné.
Az unió július végi sertéspiaci helyzetjelentése szerint az idén az első öt hónapban megduplázódott az export Kínába az előző év azonos időszakához képest, ötven százalékkal emelkedett a kivitel volumene Hongkongba, csaknem húsz százalékkal Japánba, és több mint harminc százalékkal a Fülöp-szigetekre.
A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára jelezte: jelenleg már több mint négyszáz forint a vágósertés kilónkénti felvásárlási ára, élősúlyra vetítve. A magyar árakat elsősorban a német tőzsdei mozgások határozzák meg: mivel konszolidálódott az uniós piaci helyzet, az ázsiai kereslet felszippantotta a felhalmozódott sertéshúskészleteket, ezért emelkedtek az árak itthon is, így már jövedelmező a sertéstartás.
A környező országokból malacokat importálunk, de jelentős a sertéshúsexportunk. Félsertést elsősorban Romániába viszünk, combot és lapockát Olaszországba, kicsontozott húst pedig Japánba. Négy magyar vállalat már Kínába is exportál. A feldolgozott sertéshús a kivitel csaknem nyolcvan százalékát teszi ki, a maradék az élő állat.
A titkár szerint a feldolgozóipari támogatásoknál szerencsés lenne a jelenlegi ötvenszázalékos önerőt számottevően csökkenteni, hogy versenyképesebbé váljanak a hazai élelmiszeripari cégek. A terméktanács javasolja, hogy a vállalatok könnyebben juthassanak fejlesztési forrásokhoz, és minden egyes régió azonos feltételekkel pályázhasson.
Jelenleg 3,1 millió a magyarországi sertésállomány. Menczel Lászlóné megjegyezte: a rendszerváltás táján még tízmilliós állomány volt, viszont 2012-ben ez hárommillió alá esett. A kormány ekkor tűzte ki célul, hogy megduplázza a sertések számát. A titkár szerint az ösztönző támogatásoknak köszönhető az állomány gyarapodása. Itthon tízezrek foglalkoznak sertéstenyésztéssel.
Menczel Lászlóné kitért arra is, hogy fehéredett az ágazat, ennek oka, hogy a sertés tőkehús áfáját januárban huszonhétről öt százalékra mérsékelték.
A megoldást végül is az jelentette, hogy az Ázsiába, elsősorban a Kínába irányuló uniós sertéshús-kivitel jelentősen növekedett tavasszal és a nyár elején – hangsúlyozta Menczel Lászlóné.
Az unió július végi sertéspiaci helyzetjelentése szerint az idén az első öt hónapban megduplázódott az export Kínába az előző év azonos időszakához képest, ötven százalékkal emelkedett a kivitel volumene Hongkongba, csaknem húsz százalékkal Japánba, és több mint harminc százalékkal a Fülöp-szigetekre.
A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára jelezte: jelenleg már több mint négyszáz forint a vágósertés kilónkénti felvásárlási ára, élősúlyra vetítve. A magyar árakat elsősorban a német tőzsdei mozgások határozzák meg: mivel konszolidálódott az uniós piaci helyzet, az ázsiai kereslet felszippantotta a felhalmozódott sertéshúskészleteket, ezért emelkedtek az árak itthon is, így már jövedelmező a sertéstartás.
A környező országokból malacokat importálunk, de jelentős a sertéshúsexportunk. Félsertést elsősorban Romániába viszünk, combot és lapockát Olaszországba, kicsontozott húst pedig Japánba. Négy magyar vállalat már Kínába is exportál. A feldolgozott sertéshús a kivitel csaknem nyolcvan százalékát teszi ki, a maradék az élő állat.
A titkár szerint a feldolgozóipari támogatásoknál szerencsés lenne a jelenlegi ötvenszázalékos önerőt számottevően csökkenteni, hogy versenyképesebbé váljanak a hazai élelmiszeripari cégek. A terméktanács javasolja, hogy a vállalatok könnyebben juthassanak fejlesztési forrásokhoz, és minden egyes régió azonos feltételekkel pályázhasson.
Jelenleg 3,1 millió a magyarországi sertésállomány. Menczel Lászlóné megjegyezte: a rendszerváltás táján még tízmilliós állomány volt, viszont 2012-ben ez hárommillió alá esett. A kormány ekkor tűzte ki célul, hogy megduplázza a sertések számát. A titkár szerint az ösztönző támogatásoknak köszönhető az állomány gyarapodása. Itthon tízezrek foglalkoznak sertéstenyésztéssel.
Menczel Lászlóné kitért arra is, hogy fehéredett az ágazat, ennek oka, hogy a sertés tőkehús áfáját januárban huszonhétről öt százalékra mérsékelték.
