A Kúria előző fél évi munkáját értékelte tegnap Darák Péter, a legfőbb bírói fórum elnöke. Mint elmondta, az általános ügyforgalmi adatok hasonlók az előző évekhez, ugyanakkor büntetőügyekben aggasztóan magas az ügyérkezés, amely év végére elérheti a kétezret.
A Kúria ezzel együtt időben meghozza az ítéleteket, a hátralék nem halmozódik. A 2016-os évről elmondta, hogy minden ügyszakra – polgári, büntető és közigazgatási – kiterjedő vizsgálatot indítanak, annak tisztázására, hogy milyen bizonyítottság szükséges egy ítélet meghozatalához, milyen tényállás alapján kell kialakulnia a bírói meggyőződésnek. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyes döntések értetlenséget váltottak ki a közvéleményben, a bíróság nem találta meg az optimális bizonyítottsági fokot, vagy nem tudta azt kellően elmagyarázni. A Kúria a vizsgálattal azt akarja elérni, hogy a bírák elkerüljék az alul-, illetve túlbizonyítást, ugyanis a jelenlegi szabályok utóbbira ösztönzik a bírákat, és ez az eljárások elhúzódásához vezet.
Kónya István elnökhelyettes az új büntetőeljárási kódex kodifikációs egyeztetései kapcsán elmondta, még ebben az évben elkészülhet a törvény normaszövege. Kónya az új jogszabály megalkotásának legfontosabb szempontjaként említette az eljárás résztvevői közötti funkciómegosztás tisztázását, azaz, hogy a vád, a védelem és a bíróság azt a feladatot végezze el, amellyel felelősséggel tartozik. Ennek kapcsán újra kell gondolni a bizonyítás szabályait, amelyet a jelenlegi jogszabály ambivalensen rendez – fűzte hozzá. A kompromisszumos megoldás szerint a bíró nem vesztené el aktivitását, ő vezetné a bizonyítási eljárást, ám a vád vagy a védelem indítványának hiányában nem lenne köteles bizonyítási cselekményt folytatni. Az elnökhelyettes hozzátette, az új törvényben rendeznék a vádalku kérdését is.
Kónya István elnökhelyettes az új büntetőeljárási kódex kodifikációs egyeztetései kapcsán elmondta, még ebben az évben elkészülhet a törvény normaszövege. Kónya az új jogszabály megalkotásának legfontosabb szempontjaként említette az eljárás résztvevői közötti funkciómegosztás tisztázását, azaz, hogy a vád, a védelem és a bíróság azt a feladatot végezze el, amellyel felelősséggel tartozik. Ennek kapcsán újra kell gondolni a bizonyítás szabályait, amelyet a jelenlegi jogszabály ambivalensen rendez – fűzte hozzá. A kompromisszumos megoldás szerint a bíró nem vesztené el aktivitását, ő vezetné a bizonyítási eljárást, ám a vád vagy a védelem indítványának hiányában nem lenne köteles bizonyítási cselekményt folytatni. Az elnökhelyettes hozzátette, az új törvényben rendeznék a vádalku kérdését is.
