Barack Obama és a sajtó is a republikánus Donald Trumpot támadta, miközben Hillary Clinton férjének jó hírével igyekezett maga mellé állítani a szénbányászokat. A siker kétséges, mivel néhány hónapja még a szénbányák bezárásáról beszélt.
A New Jersey állambeli Rutgers Egyetemen tartott tanévzáró beszédet vasárnap Barack Obama amerikai elnök, nagy teret szentelve annak, hogy nevének említése nélkül keményen bírálja Donald Trumpot, a republikánusok várható elnökjelöltjét. „A tudatlanság nem erény, sem a politikában, sem az életben. Nem elegáns dolog, ha az ember nem tudja, miről beszél” – fogalmazott az elnök a New York-i milliárdossal kapcsolatban. Trump „Tegyük ismét naggyá Amerikát” szlogenjéről azt mondta, „az emberi természet már csak olyan, kivált változások és bizonytalanságok korában, hogy szívesen tekint a múltba, egy képzelt múltba”, pedig „a múlt nem is volt olyan szép”. „Azt sugalmazni, hogy vége-hossza nincs falat emeljünk határainkon és a bevándorlókat kárhoztatni a kihívásainkért, nemcsak szembemegy történelmünkkel, hanem ellentmond annak a nyilvánvaló ténynek is, hogy növekedésünk, gyarapodásunk, újítókészségünk és dinamizmusunk mindig attól függött, sikerül-e ide vonzanunk az embereket a világ minden részéből” – jelentette ki Trumpnak az amerikai-mexikói határfalra vonatkozó tervéről. Obama közölte, a muszlimok elszigetelése és annak sugalmazása, hogy más elbánásban kellene részesülniük, amikor belépnek az Egyesült Államokba, nem egyszerűen az amerikai értékrend elárulása lenne.
Nemcsak Obama támadta Trumpot, a sajtó is egyre jobban rászállt a milliárdosra, aki mellől kihullottak az ellenfelek. A The Washington Post című lap azt állítja, hogy birtokába jutott egy 1991-ben készült hangfelvétel, amelyen bizonyos John Miller néven bemutatkozó, magát Donald Trump szóvivőjének mondó férfi Trump nőügyeiről beszél egy újságírónak. A lap szerint maga Trump beszél a felvételen, a milliárdos ugyanakkor ezt cáfolta.
Eközben Obama párttársa, Hillary Clinton egy Kentuckyban tartott kampányrendezvényen arról beszélt, hogy férjére, Bill Clinton volt elnökre bízná a gazdaság fellendítését. „Bill tudja, hogy mit kell csinálni, különösen az olyan vidékeken, ahol szénbányászatból élnek, vagy amelyek kimaradtak a fejlődésből az elmúlt években” – fogalmazott a demokraták várható elnökjelöltje. Clinton okkal győzködte az említett területek lakóit, hiszen múlt héten pont a szénbányászatból élő és a szénbányák bezárásával küszködő Nyugat-Virginiában szenvedett nagy arányú vereséget vetélytársától, Bernie Sanders vermonti szenátortól. Louisville-ben tartott kampánygyűlésén hosszasan méltatta Bill Clinton elnöksége sikeresnek elkönyvelt gazdaságpolitikáját, s hangsúlyozta, hogy ő maga támogatja a kétkezi munkásokat, köztük a szénbányászokat is. Márciusban Clinton még azt fejtegette, hogy amennyiben ő lesz az Egyesült Államok elnöke, bezáratja a szénbányákat. A múlt héten Nyugat-Virginiában nem túl meglepő módon tüntetők tömege fogadta őt, s a protestálók azt skandálták: „Hillary, menj haza!”
Elemzők szerint egyébként Hillary Clinton kampánycsapata „egyre idegesebb”, többek között azért, mert a Clinton Alapítványról sorra derülnek ki a szabálytalanságok, és épp most, a cannes-i filmfesztiválon mutatják be a Peter Schweizer könyve alapján készült Clinton készpénz című filmet. Várható egy FBI-vizsgálat a politikus elektronikus leveleinek ügyében. Clinton még külügyminiszterként a biztonságos külügyi rendszer helyett nemegyszer a magánszerverét használta hivatalos levelezésének bonyolítására, ezért - elsősorban politikai ellenfelei - azt gyanítják, hogy titkosított információk is kiszivároghattak a külügyminisztériumból.
Washington nem kér bocsánatot
Susan Rice, Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a CNN adásában közölte, hogy az Egyesült Államok nem kér bocsánatot, amiért a második világháború végén atombombát dobott Japánra. Korábban a Fehér Ház szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy hiba volna bocsánatkérésként értelmezni az amerikai elnök látogatását Hirosimában. Rice a CNN-en azt is hozzátette, hogy a japán nép nem kérte, hogy az Egyesült Államok kérjen bocsánatot. A főtanácsadó nem akarta minősíteni Harry Truman elnök döntését a támadásról, de megjegyezte, van magánvéleménye. Hirosimára 1945. augusztus 6-án, Nagaszakira pedig három nappal később dobott az Egyesült Államok atombombát. Pár nappal később Japán letette a fegyvert, és a második világháború véget ért. Az atomcsapások következtében az év végéig több mint kétszázezren haltak meg. Barack Obama az első hivatalban lévő amerikai elnökként május 27-én utazik Hirosimába.
(ŐM)
