Az emberkereskedelem még a súlyos bűncselekmények közül is az egyik legsötétebb, legkegyetlenebb tett, az ellene folytatott küzdelemben elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés – erről beszélt tegnap Völner Pál igazságügyi államtitkár.
Völner Pál: Az új magyar büntető törvénykönyv kiemelt szigorral lép fel az emberkereskedők ellen (Fotó: Hegedüs Róbert)
Sokan talán azt hiszik, hogy az emberkereskedelem mindössze egy marginális probléma, mindössze pár elszigetelt esetről van szó, de ez sajnos inkább azt mutatja, hogy nagyon magas a látencia – mondta a témában rendezett konferencián tegnap Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Hangsúlyozta, az emberkereskedők általában a legrosszabb körülmények között élő, legkiszolgáltatottabb emberekre csapnak le. Elsősorban olyan nők és gyermekek lesznek az áldozataik, akik nemcsak mélyszegénységben élnek, de a családi hátterük is problémásnak mondható. Ezeket a nőket és gyermekeket később szinte kivétel nélkül prostitúcióra kényszerítik – nagyon gyakran külföldön.
Mindezek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy az emberkereskedelem még a súlyos bűncselekmények közül is az egyik legsötétebb, legkegyetlenebb tett – húzta alá az államtitkár. Az áldozatokat használati tárgyként kezelik, életük annyit ér, amennyit a kereskedők „belefektettek”, illetve amennyi hasznot hajthatnak nekik. Völner Pál kiemelte, az államnak mindent meg kell tennie, hogy egyre kevesebb ilyen bűncselekmény történjen, illetve hogy a már áldozatul esetteknek minél előbb és minél hatékonyabb segítséget nyújtson. Ennek megfelelően az új büntető törvénykönyv kiemelt szigorral lép fel az emberkereskedők ellen, és a vonatkozó uniós normákat is átültettük a hazai jogba, az új büntetőeljárási kódex pedig általában is kiemelt figyelmet fordít a sértettekre, áldozatokra – folytatta az államtitkár, hozzáfűzve, a megelőzésre ugyanilyen nagy hangsúlyt kell fektetni. Tájékoztatni kell a veszélyeztetett embereket arról, hogy melyek azok a dolgok, amelyek mindenképpen gyanúsak, amelyek alapján sejthetik: emberkereskedők áldozatává válhatnak. Ugyanakkor elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés is, hiszen gyakran több országot is behálózó bűnszervezetek állnak a cselekmények mögött – szögezte le Völner Pál.
Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az egyik legfontosabb törekvésnek nevezte annak megakadályozását, hogy a bűnözők az emberkereskedelemből befolyó jövedelmet a saját céljaikra fordítsák. Ezzel ugyanis sokat lehet tenni azért, hogy megszűnjön az elkövetők motivációja. Az államtitkár beszédében részletesen bemutatta a hazai jogintézményeket, amelyekkel a lehető legkiterjedtebb módon tudják segíteni az áldozatokat, akárhonnan is érkezzenek.
Németh Ágnes, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője kijelentette: az emberkereskedelem a legjövedelmezőbb, dollármilliárdos „iparág” a bűnözői körökben, a fegyver- és kábítószer-csempészet mellett ugyanis az ember a legjobb „áru”. Az emberkereskedelem fajtái között van a munkacélú és szexuális kizsákmányolás, az adósrabszolgaság, de például a szervkereskedelem is. Egy 2015-ös adat szerint az európai áldozatok hetven százaléka szexuális kizsákmányolás áldozata lesz. Közülük kilencvenszázalékos a nők aránya, ezen belül is a húsz százalékuk kiskorú. Hazánk ebből a szempontból „forrásországnak” számít a nyugati államok felé, az áldozatok többsége Borsod, Szabolcs és Baranya megyéből származik.
Ékes Ilona volt országgyűlési képviselő, az ERGO Európai Regionális Szervezet elnöke arra figyelmeztetett, hogy kritikus időket élünk, a szabadnak született ember túl gyakran válik árucikké, és torkollik emiatt szenvedésbe az élete. Az afrikai rabszolgavásárokon egy emberért átlagosan százezer forintnyi összeget kérnek.
