Monetáris oldalról mind a jegybanki Növekedési hitelprogram, mind pedig az alacsony kamatkörnyezet hozzájárult a gazdaság bővüléséhez. Ugyanakkor további dinamikára van szükség: a jegybank számításai szerint van mozgástér az idei költségvetésben az élénkítésre – jelentette ki Balatoni András, a jegybank elemzési igazgatója a Trend FM Nap vendége műsorában.
Balatoni András (Fotó:MH)
Ami az idei növekedési előrejelzésüket illeti, továbbra is a 2,8 százalékos éves GDP-bővülési szám van „érvényben”. A második negyedéves GDP-adat „hozta” a várakozásokat: láthatóan van erő a magyar gazdaságban. Hiszen gyenge évkezdet után erős folytatásról árulkodnak a KSH makrogazdasági közlései – hangsúlyozta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának vezetője.
Arra a kérdésre, hogy az infláció változása miként hathat a jegybanki alapkamatra, az MNB elemzési igazgatója úgy válaszolt: a monetáris tanács álláspontja szerint a jelenlegi kamatkondíciók tartós fenntartása szükséges a jegybanki háromszázalékos inflációs cél eléréséhez, amely az MNB legfrissebb előrejelzése szerint 2018-ban teljesülhet. Egyébként a háromszázalékos pénzromlási ütem pont a magyar gazdaságra szabott: ekkora fogyasztóiár-emelkedés szükséges ahhoz, hogy fejlődni tudjon.
A brit népszavazás, vagyis a Brexit eredményének nyilvánosságra kerülését követő órákban szinte azonnal elindult a találgatás azzal kapcsolatban, hogy mely gazdaságok lehetnek a leginkább kitettek a negatív hatásoknak. Az MNB elemzési igazgatója úgy tartja, hogy a másodkörös hatások gyakran sokkal erősebben és tartósabban befolyásolják a gazdaságok várható fejlődési pályáját. Ez utóbbi hatások közé sorolhatjuk a pénzügyi rendszerben megjelenő negatív visszacsatolásokat, amely tekintetben hazánk helyzete az elmúlt években számottevően javult. A hazai pénzügyi rendszer stabilitása, a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának élénkülése ellensúlyozhatja a külpiacokról érkező impulzusokat – tette hozzá.
