A hazai vállalati döntéshozók jelentős része arra számít, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet kiegyensúlyozott marad vagy javul a következő tizenkét hónapban. A hazai kilátásokat illetően szintén pozitívan vélekedtek: a megkérdezettek fele stabilnak ítéli a magyar gazdaság helyzetét, minden harmadik válaszadó pedig javulásra számít – derült ki az EY legfrissebb Globális Tőkebizalmi Barométeréből.
Az EY Globális Tőkebizalmi Barométerének idei eredményei alapján aktív évre számítanak a döntéshozók a vállalati tranzakciók és összeolvadások terén. A kelet-közép-európai régióban a cégvezetők 28 százaléka, globális szinten 29 százaléka számít arra, hogy a következő időszakban bővül a tranzakciós piac. Magyarországon a régiós, illetve globális arányt is meghaladva 54 százalék. A legtöbben a korábbi évekhez hasonlóan a technológiai szektorban számítanak több tranzakcióra.
A nemzetközi tanácsadó cég legfrissebb kutatása azt mutatja, hogy a hazai vállalatok kétharmada a következő tizenkét hónapban növekvő számú tranzakcióra számít, de elsősorban továbbra is a kisebb értékű ügyletek lesznek a jellemzők.
A régióban a megkérdezettek 43 százaléka számít arra, hogy aktívan keresi a felvásárlási lehetőségeket, szemben a hazai 53 százalékos aránnyal. Ebből jól látszik, hogy a magyar vezetők átlag feletti aktivitásra készülnek a tranzakciós piacon. Globális szinten ez az arány még magasabb, 57 százalék – kommentálta az eredmények Dezse Margaret, az EY Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások Üzletágának vezető partnere.
Az akvizíciók fő hajtóereje mind Magyarországon, mind a régióban továbbra is a piaci részesedés növelésének szándéka. Bár a szándék megvan, a magyar menedzserek az akvizíció adta növekedési lehetőségek fő akadályát a megfelelő célpontok hiányában látják. Az idei EY Tőkebizalmi Barométer eredményeiből kiderül az is, hogy a hazai vezetők inkább a munkahelyek számának bővülésére, mint csökkenésére számítanak a digitális technológiák megjelenése kapcsán. Hiszen amíg 47 százalék értett egyet azzal az állítással, hogy az új megoldások elterjedése következtében új munkahelyek jöhetnek létre, addig csak húsz százalék vélte úgy, hogy ez akár a munkaerőigény csökkentéséhez is vezethet.
