Elkezdődött tegnap a Világgazdasági Fórum davosi csúcstalálkozója. A konferencia várható témáiról, a globális piacgazdaságot érintő kihívásokról és a kapitalizmus válságáról beszélt lapunknak Kecskés András jogász-közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője.
– Tegnap került sor a davosi Világgazdasági Fórum nyitányára, ahol politikai és gazdasági vezetők gyűlnek össze a világ hetven országából. Miért van kiemelt jelentősége az idei találkozónak?
– Ebben az évben a davosi csúcs több szempontból is fontos a nemzetközi politikai és gazdasági élet területén. Az elmúlt év földcsuszamlásszerű változásainak hatásait és az ezekhez kapcsolódó teendőket vizsgálják meg a résztvevők. Az idei tanácskozás ettől lesz más, mint az eddigiek. A világ változások előtt áll, és ez kihívásokat jelent a kormányoknak és a gazdasági vezetőknek egyaránt. A Brexit, az amerikai elnökválasztás és a migráció kérdése számos politikai tabut dönt meg, és eközben gazdaságpolitikai szemléletváltásra is szükség van. A klasszikus monetarista gazdaságpolitika kimerítette végső tartalékait, és költségvetési intézkedések nélkül már nincs kilátás fenntartható növekedésre. Egyre világosabb, hogy a klasszikus értelemben vett középosztály válságban van, kézzelfoghatóan növekszik a társadalmi feszültség a gazdasági egyenlőtlenségek hatására. Ez a jelenség érzékelhetően a kapitalizmus válsága is, amellyel egybecseng, hogy a választópolgárok egyre erőteljesebb üzenetekkel utasítják el az eddig megszokott politikai irányvonalakat. A fórum hivatalos hívószavai a válaszok és felelősség a vezetők tekintetében. Mégis úgy vélem, most Davos igazi üzenete a vezetők figyelmének felhívása, vegyenek tudomást arról, hogy a változások drámaian felgyorsultak a világban, immár valódi válaszokra van szükség.
– Davosban több mint négyszáz szekció ülésezik az idei találkozón. Melyek lesznek azok a tervezett irányvonalak, amelyekről részletesen fognak tárgyalni?
– Klaus Schwab professzor, a davosi Világgazdasági Fórum alapító elnöke határozta meg idén azt a négy stratégiai programpontot, amely alapján a vezetők áttekintik a fennálló helyzetet és keresik a megoldásokat. Ezek közé tartozik az utóbbi évben megtépázott globális együttműködési rendszer helyreállítása, a lelassult gazdasági növekedés újraindítása, a kapitalizmus átfogó reformja, valamint a felkészülés az új, negyedik ipari forradalomra. Utóbbi rendkívül fontos, mert szakmák tízezrei és munkahelyek tízmilliói szűnhetnek meg globális viszonylatban az informatikai alapú szolgáltatások és az új ipari megoldások előretörése miatt. Ez összevág a kapitalizmus átfogóbb válságával, mert a technológiai fejlődés és a globális nyitottság dacára a vagyoni különbségek még mindig növekednek, különösen a fejlett világ országain belül.
– Milyen megoldásokban gondolkodnak a résztvevők az említett kihívásokról?
– Megoldásokról sajnos nem beszélhetünk. Ugyanakkor davosi vezetők fontosnak tartják a szociális vállalkozási modell kialakítását, amelyben az üzleti szféra megoldá-sait alkalmazzák a szociális intézményrendszer működtetése során, akár olyan kiemelt területeken is, mint az egészségügy vagy a munkaügy. A folyamatokat végigkíséri egy új felismerés, amely szerint a fiatal vezetők és vállalkozók bevonása a döntési folyamatokba megkerülhetetlen. Noha az említett beavatkozási pontok tényleg fontosak, a problémák dimenzióit tekintve mégis kevésnek tűnnek.
– Akkor melyek lehetnének azok a témák Davosban, amelyek érdemi megoldást kínálnának a globális kihívásokra?
– Donald Trump részt vesz a fórumon, amely lehetőséget kínál, hogy gazdaságpolitikájának eddig feltáratlan részleteire nagyobb rálátást biztosítson. Az általa ígért költségvetési beavatkozás mintául szolgálhat más kormányok számára is. Ennek kapcsán Davosban is szóba kerülhet, hogy a jegybankok világszerte gazdaságpolitikát alakító tényezővé váltak, de ez mesterségesen keltheti a stabilitás látszatát a globális piacokon. A davosi találkozónak otthont adó Svájc példája remekül illusztrálja ezt a folyamatot: az állandó központi banki beavatkozás hosszú ideig irreális szinten rögzítette a frank árfolyamát. Előremutató lehet az is, hogy az innovatív ágazatok nagy súllyal képviseltetik magukat a fórumon. Bill Gates, a Microsoft alapítója és Jack Ma, a kínai Alibaba internetes kereskedési platform vezetője is a résztvevők között lesz. Személyük szimbolikus jelentőségű lehet idén Davosban. Velük együtt innovatív ágazati vezetők ezrei lehetnek a jövőben azok, akik kinyithatják a világot a változásokra, de fel is áldozhatják a jövőt a profitjuk érdekében.
Trump: Ne Brüsszelben dőljön el minden
Hszi Csin-Pin kínai államelnök beszédével kezdődött el hivatalosan a Világgazdasági Fórum 47. davosi csúcstalálkozója. A kínai politikus beszédében védelmébe vette a globalizációt, úgy fogalmazott: a nemzetközi pénzügyi válságokat a profithajhászás okozta és nem a globalizáció. Óvott a protekcionista gazdaságpolitika visszatérésétől, kijelentette: „az emberek nem nyernek azon, ha a tőke, a termékek áramlását kordába szorítják”. Javasolta, hogy a feltörekvő piacoknak nagyobb legyen a beleszólásuk a globális döntésekbe, továbbá, hogy minden állam írja alá a párizsi klímamegállapodást.
Anthony Scaramucci, Donald Trump leendő amerikai elnök egyik tanácsadója azt mondta, hogy a dollár drágulása jelenti a „legnagyobb kihívást” a következő egy évben, mivel az nyomást gyakorolhat a dollárban eladósodott, feltörekvő országokra. Szerinte a leendő elnök üzenete az Európai Uniónak az, hogy maradjon egyben, de a kérdések ne Brüsszelben, fentről lefelé dőljenek el. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pedig leszögezte: az unió addig nem folytat párbeszédet a Brexitről, amíg Nagy-Britannia formálisan be nem jelenti kilépési szándékát.
