Az egyházak szociális és társadalmi felelősségvállalása túlmutat az intézmények falain, gyógyító hatása pedig az egész társadalomra kihat. Az egyházi szolgálat fontos sajátossága továbbá a lelkiség, „a diakóniai lelkület” – jelentette ki Czibere Károly államtitkár egy konferencián.
A kormány nemzeti kincsnek tekinti az egyházak szociális szolgálatát, amelyet segítenie, támogatnia és őriznie kell – mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára pénteken, a református szolgálatfejlesztésről tartott konferencián Budapesten. Czibere Károly kiemelte: az egyházak szociális és társadalmi felelősségvállalása messze túlmutat az egyházi intézmények falain, gyógyító hatása pedig az egész társadalomra kihat. Ezért az egyházak minden kormánynak és a mindenkori ágazatvezetésnek is természetes szövetségesei. Az államtitkár szerint tavaly nyár óta szociális ügyekben az egyházak és a kormányzat között van kialakított egyeztetési mechanizmus, amelynek keretében kéthavonta üléseznek a munkacsoportok, megteremtve ezzel az intenzív és folyamatos párbeszéd lehetőségét. Az egyházak által végzett szociális munka sajátosságaként az államtitkár kiemelte a minőségközpontúságot, a „szükségletalapúságot”, és a megújulásra való állandó törekvést. Szólt arról is, hogy az egyházi szolgálat mindig „gyorsabban és egyenesebben lép”, mint akár az állami, akár az önkormányzati szervezetek – írta az MTI.
Czibere Károly kitért a lokalitásra mint értékre is, hiszen – mint mondta – a centralizálás, a központi rendszerek létrehozásakor a döntéshozó messzebb kerül az ellátottaktól, gondozottaktól. Ilyenkor pedig felértékelődik minden olyan egyházi szolgálat, amely a helyi erőforrás, a helyi közösség erejét tudja mozgósítani. Az egyházi szolgálat fontos sajátossága továbbá a lelkiség, „a diakóniai lelkület” – tette hozzá.
Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának vezetője a szolgáltatás és a szolgálat közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A szolgáltatás két ember között létrejövő, megállapodáson alapuló teljesítés, amelyet meg lehet venni. A szolgálat azonban máshol gyökerezik és más a célja. Hármas egység, ember-Isten és ember-ember közötti gyermeki, testvéri viszony, amelyben az Istenre figyelő és a másik ember felé forduló szolgálatot tevő nem maga segít, hanem Isten segítségét viszi – hangsúlyozta.
A konferenciával induló, Református szolgálatfejlesztés elnevezésű program célja a református szociális intézmények szakmai munkájának erősítése és összehangolása. A több mint 198 millió forintból megvalósuló, az Új Széchenyi Terv keretében támogatott program során a református egyház szociális intézményeinek munkatársai akkreditált tanfolyamokon vesznek részt, valamint 140 szociális intézményt vezető szakember kap személyre szabott szakmai támogatást és képzést.
Az intézmények közötti munka összehangolását segíti az a – szintén a program keretében megvalósuló – szoftverfejlesztés, amely lehetővé teszi a szolgáltatások és a kapcsolódó dokumentáció egységes informatikai rendszerben való megjelenítését.
