Mind a bevándorlás kezelésében beigazolódott nyilatkozatai, mind az uniót érintő egyéb kritikák nyomán megfelelő partnerként tűnik fel Orbán Viktor David Cameron számára a saját választói előtt – vont mérleget Kiszelly Zoltán a múlt heti budapesti találkozó kapcsán.
David Cameron brit miniszterelnöknek meg kellett mutatnia minden szigetországi szavazónak, hogy nincs egyedül az Európai Uniót érintő elképzeléseivel, ezért ment el a Németországon belül komoly tényezőnek számító bajor CSU-hoz, majd jött Budapestre, hogy Orbán Viktor kormányfővel tárgyaljon – magyarázta lapunknak az elmúlt hét egyik kiemelt eseményét Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, Orbán azért volt számára megfelelő választás, mert Angliában úgy tekintenek rá, mint arra a politikusra, akinek igaza lett a migránskérdésben. Nem véletlen, hogy ezért a szigetországban örvend némi népszerűségnek a magyar kormányfő, akinek a korábbi évekkel ellentétben immár az uniót illető kritikái, javaslatai is szalonképesnek tekinthetők, ráadásul nagyjából egyeznek is a brit elképzelésekkel.
Felvetésünkre Kiszelly megjegyezte, bizonyos szempontból az nem is jelent problémát Cameronnak, hogy konkrét megegyezés nélkül utazott haza, hiszen a „képet” megkapta, amiért jött. Más kérdés, hogy az úgynevezett négyes csomag kapcsán rövid időn belül megoldást kell felmutatnia, ám ez leginkább a lengyeleket érinti. Az új varsói kormánypárttal amúgy az Európai Parlamentben egy frakcióhoz tartozik az övé, így már évek óta együtt dolgoznak, könnyebb is számukra a tárgyalás.
A szakértő úgy látja, „velünk nem lesz gond”, mind a szabad mozgás, mind a szociális juttatások korlátozása tekintetében meg tudunk egyezni a britekkel úgy, hogy az új szabályozás, amelynek szigorúsága létfontosságú a szigetország unión belül tartása szempontjából, ne legyen diszkriminatív a magyar vendégmunkásokkal szemben. Legalábbis ez a cél. Rámutatott ugyanakkor, Cameronnak talán nagyobb kihívást jelent, hogy az euró megmentésének finanszírozásától távol tudja magát tartani, ebben a kérdésben a németekkel áll szemben – Magyarországgal azonban ezúttal is egy platformon van. „Az angolok sem akarnak Európai Egyesült Államokat, nem akarnak lemondani a nemzeti parlamentek függetlenségéről, miközben a gazdasági együttműködést bizonyos szempontból ők is fontosnak tartják” – emelte ki Kiszelly.
A Kölnben, illetve több más német nagyvárosban is szilveszterkor történt erőszakos cselekmények kapcsán a politológus úgy vélekedik, bár a szavak szintjén történt némi változás a bevándorlás és az integráció tekintetében, a merkeli politika érdemben nem tér le az eddigi vonalról.A média kicsit bátrabb lett, ám továbbra is függ a politikai, még inkább a gazdasági erővonalaktól. Márpedig a német gazdasági motivációt a migráció esetében továbbra is az határozza meg, hogy hamarosan mintegy hétmillió szakmunkás, illetve szakember megy nyugdíjba, és nincs, aki a helyükre jönne, nem születnek német gyermekek. Mindazonáltal a történtek nyomán bejelentett szigorítások azt célozzák, hogy a vezetés elaltassa a társadalom félelmeit, különösen a következő választásokig. Merkelnek ugyanis egyaránt kell tartania a belső ellenzéktől és a szavazótábor büntetésétől. A kancellár továbbra is azon dolgozik, hogy mihamarabb, lehetőleg még az idén megvalósuljon a kötelező uniós kvótarendszer, különösen addig, amíg a meghatározó államokban bevándorláspárti a vezetés.
Vagyis – összegez a szakértő – a kölni botrány nyomán legfeljebb kommunikációs finomhangolást láthatunk, a valós folyamatokban nincs változás.
Felvetésünkre Kiszelly megjegyezte, bizonyos szempontból az nem is jelent problémát Cameronnak, hogy konkrét megegyezés nélkül utazott haza, hiszen a „képet” megkapta, amiért jött. Más kérdés, hogy az úgynevezett négyes csomag kapcsán rövid időn belül megoldást kell felmutatnia, ám ez leginkább a lengyeleket érinti. Az új varsói kormánypárttal amúgy az Európai Parlamentben egy frakcióhoz tartozik az övé, így már évek óta együtt dolgoznak, könnyebb is számukra a tárgyalás.
A szakértő úgy látja, „velünk nem lesz gond”, mind a szabad mozgás, mind a szociális juttatások korlátozása tekintetében meg tudunk egyezni a britekkel úgy, hogy az új szabályozás, amelynek szigorúsága létfontosságú a szigetország unión belül tartása szempontjából, ne legyen diszkriminatív a magyar vendégmunkásokkal szemben. Legalábbis ez a cél. Rámutatott ugyanakkor, Cameronnak talán nagyobb kihívást jelent, hogy az euró megmentésének finanszírozásától távol tudja magát tartani, ebben a kérdésben a németekkel áll szemben – Magyarországgal azonban ezúttal is egy platformon van. „Az angolok sem akarnak Európai Egyesült Államokat, nem akarnak lemondani a nemzeti parlamentek függetlenségéről, miközben a gazdasági együttműködést bizonyos szempontból ők is fontosnak tartják” – emelte ki Kiszelly.
A Kölnben, illetve több más német nagyvárosban is szilveszterkor történt erőszakos cselekmények kapcsán a politológus úgy vélekedik, bár a szavak szintjén történt némi változás a bevándorlás és az integráció tekintetében, a merkeli politika érdemben nem tér le az eddigi vonalról.A média kicsit bátrabb lett, ám továbbra is függ a politikai, még inkább a gazdasági erővonalaktól. Márpedig a német gazdasági motivációt a migráció esetében továbbra is az határozza meg, hogy hamarosan mintegy hétmillió szakmunkás, illetve szakember megy nyugdíjba, és nincs, aki a helyükre jönne, nem születnek német gyermekek. Mindazonáltal a történtek nyomán bejelentett szigorítások azt célozzák, hogy a vezetés elaltassa a társadalom félelmeit, különösen a következő választásokig. Merkelnek ugyanis egyaránt kell tartania a belső ellenzéktől és a szavazótábor büntetésétől. A kancellár továbbra is azon dolgozik, hogy mihamarabb, lehetőleg még az idén megvalósuljon a kötelező uniós kvótarendszer, különösen addig, amíg a meghatározó államokban bevándorláspárti a vezetés.
Vagyis – összegez a szakértő – a kölni botrány nyomán legfeljebb kommunikációs finomhangolást láthatunk, a valós folyamatokban nincs változás.
