A minilmábér-emelés, a paksi atomerőmű-bővítés és az agrárszektor témája is előkerült az Országgyűlés tegnapi ülésnapján, ellenzéki képviselők a letelepedési kötvényekről és a nyugdíjakról is faggatták a kormányzatot.
A tegnapi ülésnapon ellenzéki képviselők kérdések sorával „bombázták” a kormányzat tagjait. Interpellációjában az LMP-s Szél Bernadett kifogásolta, hogy a néhány napja a Paks 2-vel kapcsolatos törvényjavaslatban kizárták a nukleáris hatóságot a bővítésből, megszüntetve ezzel a hatósági felügyeletet. Aradszki András szerint azonban Szél Bernadett „félreolvassa” a javaslatot. A fejlesztési tárca energiaügyi államtitkára kijelentette: az atomenergia-hivatal határozataival szemben lehet kezdeményezni felülvizsgálatot, és ezután sem lesz senkinek módja, hogy a hivatal döntéseit más módon változtassa meg - mondta, majd visszautasította, hogy meg akarnák kerülni a szakhatóságot.
A szocialista Gúr Nándor a minimálbér-emelést kritizálta, mint fogalmazott: azt hat éve kellett volna emelni, hogy megakadályozzák a kivándorlást, az emelések nettója pedig a felét sem éri el a bruttónak. Állítása szerint a tervezett nyugdíjemelés nem éri el az infláció várható szintjét. Válaszában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: a szocialisták szüntették meg a 13. havi nyugdíjat. Mint kifejtette: a nyugdíjpolitika célja az öregségi ellátás vásárlóértékének megőrzése. A tárcavezető hangsúlyozta: ha a minimálbér-emelésre a munkaadók és a munkavállalók is igent mondanak, akkor a kormány kötelessége, hogy a nyugdíjasok szempontját is mérlegelje.
A tejágazatban a többlettámogatás célja az állomány csökkentése, a termelők bevételei az önköltségi árat érik el, fennáll a veszélye, hogy eltűnik a piacokról a magyar feldolgozású tej - sorolta aggályait Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, majd közölte: érdemi lépéseket vár az ügyben. Nagy István, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára közölte: a kormány az érintettek bevonásával dolgozik a kérdésen, amely által erősödött a szektor versenyképessége és likviditása. Rámutatott: a termelők is a felvásárlók ellen demonstrálnak, nem pedig a kormány ellen.
A jobbikos Apáti István a letelepedési kötvények problémáját elevenítette fel, mint fogalmazott: ez az elmúlt huszonhat év legpiszkosabb és legveszélyesebb üzlete, nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában, tisztán láthatók a korrupciós szálak is, sőt a hasznot privatizálják, magánzsebekbe vándorol, a kötvények kamatterheit és a terrorveszélyt a társadalomra hárítják. Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára sajnálatát fejezte ki, hogy képviselőtársa összemossa az illegális bevándorlással a befektetési eszközt, majd hozzátette: a Jobbik állításai nem vehetők komolyan, mivel egyik napról a másikra változtatják álláspontjukat. Emlékeztetett: a kötvényeket 2012-ben azért vezették be, mert hazánk le volt értékelve a nemzetközi piacokon, amely miatt nem jutott külföldi forrásokhoz, ám a nemzetgazdaság teljesítőképesége miatt ez már nincs így.
A szocialista Gúr Nándor a minimálbér-emelést kritizálta, mint fogalmazott: azt hat éve kellett volna emelni, hogy megakadályozzák a kivándorlást, az emelések nettója pedig a felét sem éri el a bruttónak. Állítása szerint a tervezett nyugdíjemelés nem éri el az infláció várható szintjét. Válaszában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: a szocialisták szüntették meg a 13. havi nyugdíjat. Mint kifejtette: a nyugdíjpolitika célja az öregségi ellátás vásárlóértékének megőrzése. A tárcavezető hangsúlyozta: ha a minimálbér-emelésre a munkaadók és a munkavállalók is igent mondanak, akkor a kormány kötelessége, hogy a nyugdíjasok szempontját is mérlegelje.
A tejágazatban a többlettámogatás célja az állomány csökkentése, a termelők bevételei az önköltségi árat érik el, fennáll a veszélye, hogy eltűnik a piacokról a magyar feldolgozású tej - sorolta aggályait Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője, majd közölte: érdemi lépéseket vár az ügyben. Nagy István, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára közölte: a kormány az érintettek bevonásával dolgozik a kérdésen, amely által erősödött a szektor versenyképessége és likviditása. Rámutatott: a termelők is a felvásárlók ellen demonstrálnak, nem pedig a kormány ellen.
A jobbikos Apáti István a letelepedési kötvények problémáját elevenítette fel, mint fogalmazott: ez az elmúlt huszonhat év legpiszkosabb és legveszélyesebb üzlete, nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában, tisztán láthatók a korrupciós szálak is, sőt a hasznot privatizálják, magánzsebekbe vándorol, a kötvények kamatterheit és a terrorveszélyt a társadalomra hárítják. Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára sajnálatát fejezte ki, hogy képviselőtársa összemossa az illegális bevándorlással a befektetési eszközt, majd hozzátette: a Jobbik állításai nem vehetők komolyan, mivel egyik napról a másikra változtatják álláspontjukat. Emlékeztetett: a kötvényeket 2012-ben azért vezették be, mert hazánk le volt értékelve a nemzetközi piacokon, amely miatt nem jutott külföldi forrásokhoz, ám a nemzetgazdaság teljesítőképesége miatt ez már nincs így.
