Hiába részeg a bűncselekmény elkövetésekor, a tettes ettől nem lesz kóros elmeállapotú. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az ittasság csak akkor zárja ki a büntethetőséget, ha az nem a vádlott hibájából ered.
Nem jelent önmagában akadályt a részegség a büntetőjogi felelősség megállapításakor, mivel az nem jelent feltétlenül kóros elmeállapotot. Lakatos Viktor ügyvéd lapunk kérdésére elmondta: a kóros elmeállapot körébe tartozhat ugyan az ittasság vagy egyéb tudatmódosító szer hatásaként jelentkező bódult állapot is, de ha mindez önhibából ered, tehát az elkövetőnek felróható az állapota, akkor az elkövető büntethető. Sőt, tette hozzá a jogász, a büntetőbírósági gyakorlat az önhibából eredő ittas, bódult állapotot a büntetéskiszabás során súlyosító körülménynek tekinti. „Ha az elkövető nem önhibájából kerül ebbe az állapotba, akkor nem vonható felelősségre. Ilyen eset például, ha valakinek valamit belecsempésznek az italába. Ha egy vádlott kóros elmeállapota miatt nem büntethető, ez a többi vádlott büntetőjogi felelősségére nincs hatással, ők ettől még felelősségre vonhatók” – mondta Lakatos Viktor.
Pont erre, azaz részegségre hivatkozott Pintér Zoltán a Fővárosi Törvényszéken a Buda-Cash Brókerház bedőlésével összefüggésben. A sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolt Pintér júniusban azzal védekezett: 2007 és 2014 között minden egyes nap részegen ment be munkahelyére, így nem tudott másoknak utasításokat adni, és nem volt tisztában az ügyletekkel. A Buda-Cash volt alapítója, majd vezérigazgatója így kívánta korlátozni vagy kizárni saját büntethetőségét, a múlt heti tárgyaláson azonban az igazságügyi elmeorvosi szakértő előadta: Pintér Zoltán, beszámítható volt elkövetés alatt. A vád szerint az öt vádlott az ügyfelek vagyonát sajátjaként kezelte, illetve azt elvesztette. A vád értelmében a rendszer már 1998 januárjától működött, az ügyészség szerint a teljes kár eléri a 115 milliárd forintot, amiért akár huszonöt évnyi szabadságvesztést is kaphatnak a vádlottak.
A pénzügyi vállalkozások vezető tisztségviselőinek kinevezésére, megválasztására vagy összeférhetetlenségére számtalan szabály vonatkozik. „Az ittasságot a törvény nem nevesíti, de ezt szükségtelennek is tartom – jegyezte meg Lakatos Viktor. Kifejtette: – Egyrészt, a magyar pénzügyi piac esetleges problémái semmiképpen sem az alkoholban keresendők. Másrészt pedig – bár kissé radikális véleménynek tűnhet –, ha egy piaci szereplő profitot termel, törvényesen és hatékonyan gazdálkodik, akkor számomra, mint befektető számára akár mindegy is lehet az, hogy az ügyvezető iszik-e whiskyt a kávéja mellé.
Hírhedt perében Tasnádi Péter is kóros elmeállapotra hivatkozott, a kirendelt szakértők pedig eltérő véleményeket adtak az üzletember beszámíthatóságáról. Ráadásul az egy évtizedet börtönben töltő Tasnádit megvádolták, hogy vesztegetéssel próbálta a szakértőt rávenni a kedvező szakvéleményre: a férfit szeptemberben mentették fel e vád alól. Megállapították viszont szeptemberben a kóros elmeállapotot annál a férfinál, aki késsel megölt egy adóellenőrt. A nagy port kavart ügyben az évek óta pszichiátriai kezelés alatt álló férfi azt vallotta: utasítást kapott a gyilkosságra.
