Brüsszel ismét támadja Magyarországot

Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Mint a bizottság által strasbourgi keltezéssel kiadott közleményben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólították azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen menedékkérőt sem vettek át, valamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból, sajnálatos módon azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hozták meg a szükséges intézkedéseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket.
Avramopulosz hangsúlyozta, hogy nem fogják magukra hagyni az unió külső határain fekvő tagállamokat, az áthelyezésekből minden országnak ki kell vennie a részét, nincsenek kivételek, ez nem választás kérdése, hanem jogi kötelesség, amelyről közös döntés született. Mint mondta, az eddig kimaradó államoknak nem csak a háború elől menekülők, hanem a többi tagország iránt is ki kell fejezniük a szolidaritásukat.
Kijelentette, őszintén reméli, hogy a jogi eljárások megindítása nyomán az érintett országok kormányai felülvizsgálják majd az álláspontjukat, és végül "a józan ész mellett az európai szellem is felülkerekedik".
Hozzátette, ugyan ez nem büntetés, "nem ő most a legboldogabb ember a Földön", de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében.
Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld ki. Ezután - ha szükségesnek ítéli - a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyet.
Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság jelentést tett közzé a menedékkérők unión belüli áthelyezésének állásáról. E szerint a mechanizmus keretében eddig 20 869 embert helyeztek át: 13 973-at Görögországból, 6896-ot pedig Olaszországból. Az áthelyezések üteme idén jelentősen felgyorsult, január eleje óta 10 300 személyt helyeztek át, ami ötszörös növekedést jelent 2016 azonos időszakához képest - közölték.
Az EB az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén elért eredményekről is beszámolt. A korábban elfogadott mintegy 22 ezerből eddig 16 419 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át uniós országokba Jordániából, Libanonból és Törökországból. A Törökországból a görög szigetekre történő napi átkelések száma változatlanul nagyjából napi 50 körül alakul, a migrációs megállapodás keretében pedig eddig 1789 migránst küldtek vissza Törökországba Görögországból.
A testület emellett sürgette az uniós határ- és parti őrség kiépítésének további felgyorsítását, noha - mint írták - az EU külső határainak védelme jobb minden korábbinál, ugyanis 1600 szakértő támogatja a nemzeti erőket Görögországban, Olaszországban, Bulgáriában és Spanyolországban.

A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével - reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen amiatt, hogy nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvótáról szóló döntést.

Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Bochenek a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Emlékeztetett: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.
"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára "nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak". Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát.
Leszögezte azt is: a visegrádi csoport (az EB által jelenleg bírált Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia is) egy hangon beszél e témában.
Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, "feleslegesen növeli a politikai feszültségeket, melyekből az EU-ban amúgy is sok van", és nem segíti elő a migrációs válság valódi megoldását.
Megerősítette: a kormány kész az Európai Bíróság előtt megvédeni "nemcsak politikai, hanem jogi álláspontjának is a helyességét".
Krzysztof Szczerski, a lengyel államfő kabinetfőnöke és külügyi államtitkára a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatban elhibázottnak minősítette az uniós menekültelosztási politikát. Úgy vélte: inkább "az ötletadóknak kellene vállalniuk a felelősséget, ahelyett, hogy ma szelektíven, egyes tagállamokat bűnbakká tesznek". Az EB keddi döntéséről Szczerski kijelentette: a testület "teljesen hibás, elfogadhatatlan utat választott".
"Amennyiben valaki megszegi az uniós jogot, szankciókra kell számítania" - kommentálta a helyzetet a Lengyelország nevében a 2015-ös egyszeri kötelező kvótát jóváhagyó, korábban kormányzó, jelenleg ellenzéki Polgári Platform nevében nyilatkozva Borys Budka képviselő, volt igazságügyi miniszter.

A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok elosztásában, amelyben az Európai Unió tagállamai egyeztek meg - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián.

Sobotka az Európai Bizottság bejelentésére reagált, miszerint a testület kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá a miniszterelnök.
A menekültek elosztási rendszerében 2015-ben egyeztek meg az európai uniós tagállamok. Néhány ország, köztük a közép-európaiak, nem támogatták a döntést. 
"A kormány határozottan meg van győződve arról, hogy nem vesz részt az elosztásban, nem kapcsolódik be a kötelező kvóták rendszerébe" - ismételte meg Bohuslav Sobotka a cseh kormány eddigi álláspontját. "Bármiféle eljárás megindítása esetén készek vagyunk ezt az álláspontunkat megvédeni, és érveket tenni le az asztalra, miért rossz a kötelező kvóták útja" - szögezte le a cseh miniszterelnök.
Sobotka szerint a cseh kormány kész párbeszédet folytatni az Európai Bizottsággal és megindokolni álláspontját. "Ebben a vitában megindokoljuk álláspontunkat, véleményünket és védeni fogjuk a Cseh Köztársaság álláspontját. Úgy vélem, hogy jelenleg Csehországot semmiféle büntetés nem fenyegeti" - mondta újságíróknak a cseh politikus.
Az Európai Bizottság eljárásának több szakasza van, s az ügy a Európai Bíróság elé kerülhet. Csehországi szakértők szerint az esetleges büntetés nagysága akár 250 millió euró nagyságú is lehet. 
Massimo d'Allema volt olasz miniszterelnök kedden Prágában az EU jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián konkért országok említése nélkül bírálta azt a tényt, hogy néhány európai állam nem akarja tiszteletben tartani a relokációs mechanizmust. "A migrációs hullámokat a nemzetközi jog alapján kell megoldanunk, s e szerint a háború elől menekülőket be kell fogadni. Nem tűrhetjük, hogy az EU tagállamai ne tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, mert ez ellentétes alapértékeinkkel" - jelentette ki a volt olasz kormányfő. Úgy vélte: amikor Németország több mint egymillió embert fogadott be, a néhány ezer migráns befogadásának elutasítása elfogadhatatlan és védhetelen álláspont.
A cseh kormányfőnek meggyőződése, hogy a kvótarendszer nem old meg semmit. "Úgy vélem, hogy a kvótarendszer, úgy ahogy le volt téve az asztalra, felszólítás a törvénytelen migrációra. Szerintünk Európának nem lenne szabad ezt az utat választania" - fejtette ki Bohuslav Sobotka a konferencián újságírók előtt nyilatkozva.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint a kötelezettségszegési eljárás megkezdése lehetőséget ad az érintetteknek, hogy elmondhassák indokaikat. "Én ezt lehetőségnek tekintem, hogy kifejthessük érveinket. A bizottság mintegy felhívja valamire a figyelmünket és mi időt kapunk arra, hogy azt véleményezzük" - reagált a brüsszeli bejelentésre a cseh diplomácia vezetője.

Deutsch Tamás: Elutasítjuk, hogy a kohéziós politikát büntetőeszközként alkalmazzák

Határozottan elutasította Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő kedden azokat a javaslatokat, amelyek értelmében az alapvető jogállamisági elvek betartásához vagy a bevándorlók átvételéhez kötnék az uniós kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára.

Helytelen minden törekvés, amely a kohéziós politikát büntetőeszközként akarja használni vagy olyan politikai-hatalmi törekvésekkel akarja összekapcsolni, melyek távol állnak annak céljaitól - hangsúlyozta a képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében, miután az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése jelentést fogadott el a 2020 utáni kohéziós politika alapelemeiről.
Deutsch kiemelte, hogy a jelentés szakmai alapvetésével egyetértenek, mivel az előterjesztés hangsúlyozza a kohéziós politika, vagyis a legfőbb uniós befektetési politika eredményeit és jelentőségét, ugyanakkor ellenzik "az elképzelést, hogy a bevándorlók fogadásával, valamint társadalmi és gazdasági integrációjával kapcsolatos költségeket a kohéziós politika forrásaiból fedezzék, és ezáltal csökkentsék a régiók felzárkóztatására fordítható összegeket".
"Határozottan elutasítjuk, hogy a kohéziós politikát a zsarolás eszközévé tegyék, a források folyósítását pedig úgynevezett jogállamisági-politikai feltételekhez vagy éppen a bevándorlók kötelező átvételéhez kössék" - közölte.
Szanyi Tibor szocialista képviselő a jelentés kapcsán aláhúzta: fontos a jövőbeli kohéziós politika szempontjából, hogy figyelemmel legyenek egyrészt a különböző alapok közötti összhang megteremtésére, másrészt az előző pénzügyi keret kialakítása óta kialakult új kihívásokra. Mint írta, "ehhez viszont újra kell gondolnunk a fogalomrendszert. A hagyományos városi, köztes és vidéki térségek hármas meghatározása mellett szükségünk van egyéb településtípusok definíciójára is, ilyen például a falvak EU-szintű meghatározása".
Párttársa, Ujhelyi István arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz képviselői tartózkodtak a jelentés megszavazásakor. "A Fidesz mindenben azt keresi, hogy miként szolgálhatja ki a plakátokra festett uszító propaganda alantas céljait. A Fidesz mindenben összeesküvést és nemzetrontást lát, tébolyukban pedig bármikor készek már a magyar emberek érdekei ellen is voksolni" - közölte.
A kohéziós pénzek jövőjével kapcsolatban nemrég két javaslat is napvilágot látott: a német kormány tanulmányozza a lehetőségét, hogy miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós támogatásokat, Vera Jourová igazságügyi biztos pedig az európai ügyészségben való részvételhez kötné a kifizetéseket.