Az Európai Unióban is kimagasló, negyedéves alapon a második leggyorsabb eredményt produkálta a magyar gazdaság azzal, hogy 2016 második negyedévben 2,6 százalékkal bővült hazánkban a bruttó hazai termék (GDP). A háztartások fogyasztása mellett az export is érdemben élénkítette a növekedést.
Annak ellenére, hogy a Magyarországra érkező európai uniós források a második negyedévben is alacsonyabb szinten maradtak a vártnál, a magyar gazdaság növekedési pályája továbbra is biztató jeleket mutat, Magyarország GDP-je jelenleg több mint tíz százalékkal haladja meg a 2010-es év eleji szintet – így értékelte a Központi Statisztikai Hivatal tegnap publikált részletes GDP-számát a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca a közleményében kitért arra is, hogy 2016 első felében összességében 1,9 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme, amelyhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy április és június között szinte minden szektor jól teljesített.
A kimutatások szerint az ipari termelés 3,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, és a mezőgazdaságban a belvíz-, a vihar- és a fagykárok ellenére is jó termés ígérkezik. Az ágazat termelése 13,4 százalékkal haladta meg a tavalyit, s ebben nagy szerepe van annak, hogy kukoricából mintegy nyolcmillió tonna betakarítása várható, szemben a tavalyi 6,5 millióval. A szolgáltatási szektorban is jelentős növekedés mutatható ki, amelynek egyik oka, hogy a lakosság egyre többet keres: az első fél évben 6-6,5 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. A reálbér-emelkedés keresletélénkítő hatása a kiskereskedelmi és turisztikai ágazatok majd nyolcszázalékos bővülésében is tetten érhető. Mindennek köszönhetően tizenhárom éves bővülési rekord dőlt meg a fogyasztásban: 2003 óta nem látott mértékű, 5,1 százalékos növekedést mutatott a háztartások fogyasztási kiadásának változása. A háttérben a kiugró bérdinamika mellett a nulla közeli inflációs környezet, és a második negyedévben mért jelentős, éves alapon mintegy 140 ezer fővel bővülő foglalkoztatás áll. A fogyasztás mellett a nettó export is érdemben élénkítette a növekedést, összhangban az ipari termelés bővülésével.
„A második fél évben óriási élénkülésnek kell ahhoz jönnie, hogy a jegybank 2,8 százalékos előrejelzése összejöjjön. Erre még úgy is rendkívül kevés az esély, hogy a mezőgazdaságtól az év hátralévő részében további érdemi növekedési hozzájárulást várunk, illetve a beruházások is élénkülést mutathatnak majd” – ekképpen kommentálta a Portfolio.hu internetes szakportál a részletes GDP-adatközlést.
Csak a románok előztek be minket
Negyedéves összehasonlításban csak a román gazdaság tudott a magyarnál erőteljesebb növekedést produkálni, éves alapon azonban csak a középmezőnyre volt elég a második negyedéves magyar teljesítmény – derül ki az Eurostat tegnap közölt adataiból. A 28 európai uniós tagállam közül már csak Írország, Málta és Luxemburg adatai nem ismertek. Az első negyedévvel összevetve, az egyszázalékos magyar növekedés a második helyre volt elég, csak a románok másfél százalékos adata jobb ennél. A franciák, az olaszok és a finnek viszont csak stagnálni tudtak, de Ausztria sem lehet büszke 0,1 százalékos teljesítményére. Igaz, az összességében nem rossz hír az utóbbi évek eredményeit figyelve, hogy egyetlen ország gazdasága sem zsugorodott – derül ki az Eurostat összesítéséből, amely szerint régiónk egyébként az európai élmezőnyben volt a növekedést tekintve, hiszen Románia és Magyarország után Szlovákia, Lengyelország és Csehország következett a rangsorban, vagyis az első öt helyet Közép-Európa bérelte ki.
Kell az élénkítő-fejlesztő program is
Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra, és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is – mondta a Portfoliónak adott interjúban Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára. Hozzátette: személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkező szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromosbusz-gyártó cégnek azt javasolta a kormány, gyártson elektromos személygépjárműveket.
Az éves eredmény eléréséhez szükség lenne a beruházások felpörgetésére
2 perces interjú: Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője
– Okozott meglepetést a KSH „számmegerősítése”?
– A részletesebb adatközlés megerősítette, hogy a magyar gazdaság sokkal jobban teljesített a második negyedévben, mint az elsőben: jóváhagyva az előzetesen mért 2,6 százalékos GDP-növekedést. Ugyanakkor nagy meglepetést nem okozott a GDP-növekedés szerkezete.
– Mi húzza a magyar gazdaságot?
– Az ipari termelés hozzájárulásának mértéke a bővüléshez csekélyebb, mint a tavalyi év egészében, ám az idei mérsékeltebb teljesítmény összhangban van a várakozásokkal. Az építőipar, nem meglepő módon, visszafogta a növekedést az uniós forrásokra alapozott megrendelések hiányában. A mezőgazdaság viszont a tavalyi gyengébb év után pozitív hatást gyakorol a gazdaság összteljesítményére. Továbbra is a szolgáltatások húzzák a magyar gazdaságot, s ez párhuzamban áll a lakosság vásárlóerejének folyamatos növekedésével.
– Mi a helyzet a beruházások és a kivitel területén?
– Úgy tűnik, a beruházások a magyar gazdaság fékezőerői, önmagában ez a terület 2,8 százalékkal fogta vissza a gazdaság növekedését. Ahogyan várni lehetett, az ipari termelés újbóli élénkülésével a hazai exportszektor is jobban teljesített, így önmagában 2,5 százalékkal járult hozzá a növekedéshez a külkereskedelmi egyenleg.
– Mire számít az ING az év egészére nézve?
– A részletes adatok fényében sem módosítottunk az idei évre vonatkozó előrejelzésünkön: továbbra is 2,2 százalékos gazdasági növekedést várunk az idén – a fogyasztás és másodsorban az export által vezérelve. Továbbra is azt gondoljuk, hogy rendkívül erős második fél évre van szükség a 2,5-3 százalékos, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által várt növekedéshez. Ennek eléréséhez egyértelműen a beruházások beindítására lenne szükség, itt ugyanis a legnagyobb a visszafogó erő.
Visszaesett a cseh teljesítmény is, és ez a hazai beszállítóknak sem volt jó
Mérséklődött a hazai ipari termelés
Putsay Gábor
Elmaradt az ipari termelés a tavaly júliusi teljesítménytől, hamarosan visszatérhet azonban a lendület.
Az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal elmaradt júliusban az egy évvel korábbitól – közölte első becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,1 százalékkal mérséklődött, az idén júliusban kettővel kevesebb volt a munkanapok száma, mint egy évvel korábban. A termelés az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Mint azt Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese a távirati irodának elmondta, az ipari termelésben meghatározó súlyú járműgyártásban jelentős volt a visszaesés, s csökkent a termelés az élelmiszeriparban, a vegyiparban és az elektronikus fogyasztási cikkeknél is. Ezt ugyanakkor ellensúlyozta például a kőolaj-feldolgozásban tapasztalt növekedés – tette hozzá.
Az elemzőket is meglepte a hirtelen visszaesés, ugyanakkor úgy foglaltak állást, hogy még az ősszel visszatérhet az ipar lendülete. Mint azt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunkkal közölte, a következő hónapokban visszatérhet az ipari termelés növekedése, amit a viszonylag magas és növekedést tükröző ipari bizalmi indexek és a beszerzési menedzserindex is tükröz. Az év eddigi gyenge teljesítménye miatt azonban az ipari termelés idei növekedése elmaradhat a három százaléktól, viszont jövőre az idei alacsony bázis miatt a növekedés meghaladhatja az öt százalékot. A visszaesést részben a munkanaphatás és az autóipar visszaesése okozta. Hozzájárult az is, hogy a várakozásnál lényegesen nagyobb mértékben, 14 százalékkal zuhant a cseh ipari termelés, amit a Skoda nyári szünete okozott, és a hazai beszállítókra is hatással lehetett.
