Tegnap tárgyalta a bérmegállapodásról szóló törvényjavaslatot a parlament. A csomagot csak a kormánykoalíció támogatja, az ellenzéki képviselők hevesen támadták.
Megkezdte az Országgyűlés a bérmegállapodásról szóló törvényjavaslat vitáját. A jogszabály értelmében csökkenne a munkáltatói járulék mértéke, továbbá egykulcsos, kilencszázalékos társasági nyereségadó lenne. Beszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a csomag elfogadásával az elmúlt huszonhat évben példátlan versenyképesség-növekedés indulna hazánkban. A Fidesz vezérszónoka, Witzmann Mihály felemlegette, hogy a szocialista kormányzatok rendszerint adót emeltek, míg a mostani csomag a terhek csökkentéséről szól – közölte a távirati iroda. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka „elképesztőnek és cikinek” nevezte, hogy a kormánypárt a szocialista kormányzást emlegeti. Úgy vélekedett: a kabinetnek ki kellett volna kényszerítenie több mint hetven stratégiai partnerénél a béremelést, és különben is: a törvényjavaslat inkább a nagyvállalatoknak kedvez, mintsem a kis- és középvállalkozásoknak.
A szocialisták is úgy érveltek, hogy a legrosszabb és nem a legjobb helyzetbe lévő cégeket kellene támogatni, Burány Sándor szerint az MSZP javaslata úgy célozza meg a százezer forintos minimálbért, hogy ezzel nem hozza lehetetlen helyzetbe a kisvállalkozásokat. Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a kormány a tőke és a multik oldalán áll, továbbá adóparadicsommá kívánja változtatni az országot a nagyok számára. A társasági adóról hozzátette, hogy a tőkejövedelmeket nem adóztatják, s ez a felső tíz-húsz százalékot gazdagítja. A közszféra béremelését követően a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelése áttörést hoz a munka világában, legalább egymillió ember bére nő, ez pedig „alulról meglöki a bértáblát” - tette hozzá KDNP-s Hargitay János. Vitázott a Ház az óraátállítás eltörléséről is: a jobbikos kezdeményezést a kormánypárt nem utasítja el, Bodó András kijelentette: a törvényjavaslatnak vannak előnyei és hátrányai is, érdemes tovább vizsgálni a módosítás lehetséges hatásait.
A szocialisták is úgy érveltek, hogy a legrosszabb és nem a legjobb helyzetbe lévő cégeket kellene támogatni, Burány Sándor szerint az MSZP javaslata úgy célozza meg a százezer forintos minimálbért, hogy ezzel nem hozza lehetetlen helyzetbe a kisvállalkozásokat. Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a kormány a tőke és a multik oldalán áll, továbbá adóparadicsommá kívánja változtatni az országot a nagyok számára. A társasági adóról hozzátette, hogy a tőkejövedelmeket nem adóztatják, s ez a felső tíz-húsz százalékot gazdagítja. A közszféra béremelését követően a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelése áttörést hoz a munka világában, legalább egymillió ember bére nő, ez pedig „alulról meglöki a bértáblát” - tette hozzá KDNP-s Hargitay János. Vitázott a Ház az óraátállítás eltörléséről is: a jobbikos kezdeményezést a kormánypárt nem utasítja el, Bodó András kijelentette: a törvényjavaslatnak vannak előnyei és hátrányai is, érdemes tovább vizsgálni a módosítás lehetséges hatásait.
