Az Európai Unió és intézményei egységesek abban, hogy kitartanak a Brexit feltételrendszerét rögzítő, már elfogadott megállapodás mellett - jelentette ki Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán Brüsszelben.
Tárgyalt a brit kormányfő és az ellenzék vezetője
May és Corbyn először tárgyalt hivatalosan a Brexitről azóta, hogy a kilépés feltételrendszeréről novemberben elért megállapodást az alsóház két hete - nem kis részben az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás miatt - a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.
A Brexit-egyezményt a Munkáspárt is elvetette, és Corbyn eddig nem is volt hajlandó részt venni azokon a konzultációkon, amelyeket a kormányfő kezdeményezett az ellenzéki pártokkal.
Corbyn fő követelése ugyanis az, hogy May határozottan zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét, és vállaljon kötelezettséget egy vámuniós viszonyrendszer fenntartására az EU-val.
Barnier az Európai Parlament vezetőivel folytatott egyeztetése után nyilatkozott, azt követően, hogy Theresa May brit miniszterelnök szóvivőjén keresztül kedden bejelentette, a londoni parlament alsóházi vitáján a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását kéri az Európai Uniótól az ír szigeti tartalékmegoldás módosítása érdekében. Barnier rövid nyilatkozatában aláhúzta, az unió kitart a megállapodás mellett, amelyet az Egyesült Királysággal közösen tárgyalt, "nem pedig ellene".
A brit kormányfő kedd délután, a Brexit-megállapodáshoz benyújtott módosítások alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette: a ház az elmúlt hetekben félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy a megállapodás elfogadásának fejében módosításokat kíván az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás ügyében. Ez a mechanizmus az EU-val novemberben aláírt, 585 oldalas Brexit-megállapodás része, de a londoni alsóház - jórészt a tartalékmegoldással szembeni rendkívüli ellenállás miatt - két hete példátlan, 230 fős többséggel elutasította az egyezményt.
A legsúlyosabb bírálatok a mechanizmus azon elemét érték és érik folyamatosan brit részről, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan átfogó kereskedelmi megállapodásra jutnia az unióval, amely önmagában feleslegessé tenné a záradék aktiválását.
Az EU javaslata eredetileg az volt, hogy ez csak Észak-Írországra vonatkozzon, de ezt brit részről elutasították, mert London érvei szerint megbontaná az ország alkotmányos egységét. Ezért született végül az a kompromisszumos megoldás, hogy jobb híján az egész ország maradjon vámunióban az EU-val. Keményvonalas Brexit-párti politikusok szerint viszont elfogadhatatlan, hogy az ország határozatlan időre vámunióban maradjon az EU-val, mert ez megakadályozza, hogy London önálló kereskedelmi megállapodásokat kössön.
Az európai uniós intézmények képviselői ragaszkodnak az eddigi közös állásponthoz
Ragaszkodnak közös álláspontjukhoz eddigi nyilatkozataik alapján az Európai Unió intézményeinek vezetői és képviselői, miszerint nem tárgyalható újra a kilépési szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem.
A megszólalók szinte kivétel nélkül kiemelték, hogy a kiválási megállapodás csakis akkor nyitható újra, ha az Egyesült Királyság az eddigi irányelveit módosítva alapvetően más jövőbeli kapcsolatot kíván kialakítani, például továbbra is része akar maradni az egységes piacnak vagy a vámuniónak.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke ismét arra szólította fel a brit kormányt, hogy mihamarabb tegye világossá szándékait a következő lépéseket illetően. Az Európai Tanács elnökének szóvivője arról számolt be, hogy Donald Tusk brüsszeli idő szerint 18:45-kor telefonon fog beszélni Theresa May brit kormányfővel.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke üdvözölte, hogy a bennmaradó tagállamoknak továbbra is sikerült megőrizniük az egységüket, valamint reményét fejezte ki, hogy végül elkerülhető lesz a szigetország megállapodás nélküli "kizuhanása". "Nehezen tudnám elképzelni az EU-tagországok által már jóváhagyott szerződés újratárgyalását" - fogalmazott.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főmegbízottja ugyancsak reális, megvalósítható javaslatokat sürgetett London részéről. Mint mondta, véget kell vetni a jelenlegi ügymenetnek, előremutató lépésekre van szükség. Hozzátette, egyik félnek sem áll érdekében ennek a folyamatnak a meghosszabbítása, ami mindössze a bizonytalanságot növelné.
Philippe Lamberts, az EP zöldpárti frakciójának társelnöke rámutatott, az Egyesült Királyság semmiképp "nem kerülheti meg" az ír-északír tartalékmegoldást. "A valóság az, hogy a kemény Brexit-párti tábor még mindig álomvilágban él, nem értik a nagypénteki egyezmény jogi következményeit" - mondta. "Az Egyesült Királyságban sokan alábecsülik a huszonhetek eltökéltségét az egységes piac integritásának megőrzése mellett, pedig ez az Európai Unió egyik alapja. Bár megőrzésének ára lesz, ez még mindig alacsonyabb lesz, mint amit a belső piac megsértése jelentene. Ha két rossz közül kell választanunk, akkor a kisebbik rossz a rendezetlen kiválás" - húzta alá.
Juncker: Növeli a rendezetlen kiválás kockázatát a londoni alsóház keddi szavazása
Növeli a rendezetlen Brexit kockázatát brit parlament alsóházának előző napi szavazása - hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Jean-Claude Juncker az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén szólalt fel, és leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló szerződés, ahogy benne az ír-északír tartalékmegoldás sem. "Készen kell állnunk minden forgatókönyvre, a legrosszabbra is" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy hisz a demokratikus intézményekben, ezért még mindig lát esélyt arra, hogy végül sikerül majd tető alá hozni a megállapodást, és éjt nappallá téve fog dolgozni ezen a brüsszeli testület. Fontos, hogy az EU és a bennmaradó huszonhetek nyugodtak, egységesek, eltökéltek maradjanak - fűzte hozzá.
Ezt követően Michel Barnier is kijelentette, hogy a megállapodást tavaly mindkét fél elfogadta, és nem fogják újranyitni a szöveget. "Az Európai Bizottság mindig az Egyesült Királysággal dolgozott, nem pedig ellene. Ezért nehezemre esik megérteni, hogy egyes brit képviselők belőlünk csinálnak bűnbakot" - fogalmazott.
Emellett ismét figyelmeztetett, hogy nem fog olyan megoldásokat elfogadni az EU, amelyek fragmentálnák az egységes belső piacot, de nem is látni sehol semmilyen működőképes alternatív javaslatot az ír biztosíték helyett.
Hasonló véleményének adott hangot Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára is. Aláhúzta, hogy nincs napirenden a kiválási szerződés újratárgyalása, és a ratifikációs folyamat folytatására szólította fel a londoni parlamentet.
Elmar Brok néppárti EP-képviselő sérelmezte, hogy a brit kormánypárt és az ellenzék vezetői nem állnak szóba egymással évek óta, ráadásul a pártokon belül sincs egyetértés. Kiemelte, hogy először az Egyesült Királyság politikai erőinek kellene megegyezésre jutniuk, utána térhetnének vissza Brüsszelbe konstruktív javaslatokkal.
Az Európai Bizottság a hallgatók jogállásáról és a szociális biztonsági rendszerekről fogadott el intézkedéscsomagot
Az Európai Bizottság a megállapodás nélküli Brexit esetére utolsó intézkedéscsomagot fogadott el az Erasmus+ hallgatók jogállásáról, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló szabályokat és az uniós költségvetést érintően - közölte az uniós bizottság szerdán.
Mivel egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság március 29-én megállapodás nélkül lép ki az EU-ból (Brexit), a rendkívüli helyzetre vonatkozó javaslatcsomag biztosítaná egyebek mellett, hogy azok az uniós és brit fiatalok, akik a brit uniós tagság megszűnésének idején Erasmus+ programban vesznek részt, megszakítás nélkül befejezhessék külföldi tartózkodásukat.
Mint elmondták, erre azért van szükség, mert az Erasmus+ program keretében, oktatásban és képzésben részt vevő 14 ezer uniós diák és oktató tartózkodik majd az Egyesült Királyságban, és 7 ezer brit vesz részt a programban az EU-ban maradó 27 tagállam valamelyikében. A javaslat révén az érintettek befejezhetik tanulmányaikat, és továbbra is hozzájuthatnak a megfelelő finanszírozáshoz vagy támogatáshoz.
Az intézkedéscsomag rögzítené, hogy a nyugdíjak kiszámításakor továbbra is figyelembe vegyék az Egyesült Királyság kilépése előtti biztosítási, foglalkoztatási vagy tartózkodási időszakokat. Ez azt jelenti, hogy ha az EU-ban maradó 27 tagállam bármelyikének polgára a Brexit előtt 10 évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ezt az időszakot figyelembe kell venni, amikor az uniós tagállam illetékes hatóságai az érintett nyugdíjba vonulásakor kiszámítják a nyugdíjjogosultságát.
Az intézkedéscsomag biztosítaná továbbá, hogy az EU megállapodás nélküli Brexit esetén a kilépés érvénybelépése előtt aláírt szerződések és meghozott határozatok esetében 2019-ben továbbra is folyósítson kifizetéseket a brit kedvezményezetteknek, feltéve, hogy az Egyesült Királyság eleget tesz a 2019. évi költségvetés keretében vállalt kötelezettségeinek, és elfogadja a szükséges pénzügyi ellenőrzéseket.
Ez enyhítené a megállapodás hiánya által okozott jelentős negatív hatást az uniós finanszírozásban részesülő területek széles körében, például a kutatás, az innováció vagy a mezőgazdaság terén. Mint aláhúzták, a kérdés elkülönül az Európai Unió és az Egyesült Királyság között megállapodás nélküli Brexit esetén létrejövő pénzügyi elszámolástól, és nem érinti azt. Az Európai Bizottság elvárja, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően is tartsa tiszteletben az uniós tagság folyamán vállalt valamennyi kötelezettséget - tették hozzá.
