Az Európai Központi Bank (EKB) évek óta tudott a készülődő bankbotrányról, mégsem tett időben megfelelő intézkedéseket. Ennek következménye a pénzintézettel szembeni bizalomvesztés lehet.
Mióta 2014-ben az EKB vette át a két nemrég csődbe ment olasz bank, a Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca felügyeletét, az előírt tőkeszükségleteket azóta nem tudta teljesíteni a két venetói pénzintézet egy frissen előkerült dokumentum szerint – írta a Portfolio.hu. Sokan kritizálták az EKB-t korábban, amiért nem lépett gyorsan a csőd szélére jutott két bank és egy harmadik, a Monte dei Paschi di Siena ügyében.
Már évek óta ismert volt a pénzintézetek problémája és az EKB csak akkor mozdult, amikor a Veneto Banca és a Banca Popolare di Vicenza csődbe jutott az olasz kormány kútba esett bankmentési akciója után. Az EKB kivágta az elemzéséből, hogy az érintett olasz bankok 2014 novembere óta nem tudtak megfelelni a velük szemben támasztott tőkeelvárásoknak, ekkor vette ugyanis át az egységes piac központi bankja a pénzintézetek felügyeletét.
A jelentés leírja, hogy a pénzintézetek több egymást követő tőkeinjekciót is kaptak, ezeknek egy részét ügyfelektől szedték össze, ugyanakkor viszont a „nem megfelelő” üzleti modelljük miatt a bevont tőkét minden alkalommal gyorsan felhasználták. A Veneto és a Vicenza eszközeit végül az Intesa Sanpaolo szerezte meg, a nem teljesítő hitelállományuk pedig egy úgynevezett „rossz bankhoz” került, vagyis egy nem teljesítő adósság kezelésével foglalkozó pénzügyi intézményhez.
Lapunk megkérdezte Kecskés András jogász-közgazdászt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjét, hogy miért maradt ki a két pénzintézet a jelentésből, illetve milyen következményei lehetnek ennek. A szakértő szerint az EKB részéről az intézkedés meglehetősen etikátlan gesztus volt, így akarták a valósnál stabilabbnak feltüntetni az európai pénzügyi szektort, a befektetői bizalom megőrzése érdekében. Hozzátette, az olasz pénzintézetek helyzete megnehezíti az eukomform bankmentést, ugyanis az európai uniós jogszabályok előírják, hogy először a részvényeseknek kell segíteni.
Már évek óta ismert volt a pénzintézetek problémája és az EKB csak akkor mozdult, amikor a Veneto Banca és a Banca Popolare di Vicenza csődbe jutott az olasz kormány kútba esett bankmentési akciója után. Az EKB kivágta az elemzéséből, hogy az érintett olasz bankok 2014 novembere óta nem tudtak megfelelni a velük szemben támasztott tőkeelvárásoknak, ekkor vette ugyanis át az egységes piac központi bankja a pénzintézetek felügyeletét.
A jelentés leírja, hogy a pénzintézetek több egymást követő tőkeinjekciót is kaptak, ezeknek egy részét ügyfelektől szedték össze, ugyanakkor viszont a „nem megfelelő” üzleti modelljük miatt a bevont tőkét minden alkalommal gyorsan felhasználták. A Veneto és a Vicenza eszközeit végül az Intesa Sanpaolo szerezte meg, a nem teljesítő hitelállományuk pedig egy úgynevezett „rossz bankhoz” került, vagyis egy nem teljesítő adósság kezelésével foglalkozó pénzügyi intézményhez.
Lapunk megkérdezte Kecskés András jogász-közgazdászt, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjét, hogy miért maradt ki a két pénzintézet a jelentésből, illetve milyen következményei lehetnek ennek. A szakértő szerint az EKB részéről az intézkedés meglehetősen etikátlan gesztus volt, így akarták a valósnál stabilabbnak feltüntetni az európai pénzügyi szektort, a befektetői bizalom megőrzése érdekében. Hozzátette, az olasz pénzintézetek helyzete megnehezíti az eukomform bankmentést, ugyanis az európai uniós jogszabályok előírják, hogy először a részvényeseknek kell segíteni.
