A 16. század nagy pezsgéséből olyan szellemi, lelki, kulturális kapcsolatok születtek Magyarország és Nyugat-Európa között, amelyek - a néphit körében - "magyarrá tették" számunkra Luther Márton és Kálvin Jánost, miközben a mi reformátorainak olyan műveket alkottak, amelyekből évtizedeken keresztül tanultak dogmatikát és bibliai tudományokat Nyugat-Európában - fogalmazta meg az emberi erőforrások minisztere pénteken Zalaegerszegen.
Balog Zoltán a reformáció 500 évvel ezelőtti indulásához kapcsolódóan felállított Luther-szobor avatóján azt mondta: az elmúlt évszázadokban Luthert és Kálvint is magyar nyelven olvasták, magyarul terjesztették tanításaikat, a néprajzi kutatások szerint a magyar nép körében pedig többségben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy "Márton és János magyarok", sőt édestestvérek voltak.
Mi ma is hűségesek vagyunk az örökségükhöz, ezért állítunk szobrokat, egy főre esően olyan sok "Luther- és Kálvin-szobor sehol nincs a világon, mint Magyarországon" - jelentette ki a miniszter.
