A kormány mellett az Európai Uniótól is segítséget kértek a hazai tejtermelők. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Európai Parlament bizottságában arról beszélt: halaszthatatlan a magyar és az európai tejágazat érdekében újabb piaci szabályozás.
A tejkvóta ismételt bevezetését javasolta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága előtt, azonban a tavaly áprilisban kivezetett rendszertől eltérő formában. Mélykuti Tibor lapunknak arról beszélt, megoldást jelentene a tavaly áprilisban kivezetett kvóta visszaállítása, azonban csak úgy, ha a kvótán túl termelt tejet nem uniós tagállamban, hanem harmadik országban értékesítenék. Ennek lényege, hogy az uniós országokban ne lehessen dömpingáron megszabadulni a feleslegtől, amely hazánk számára is óriási gondot okoz. Az elnök emellett kérte az intervenciós árak megemelését, mivel az a költségek mindössze az ötven-hatvan százalékát fedezi. Ha nincs lehetőség áremelésre, akkor viszont meg kell szüntetni az intervenciót. Emelés esetén viszont meg kell határozni, hogy a tagállamok – a termelést figyelembe véve – milyen arányban vehetnék igénybe a kvótát.
Értesüléseink szerint az uniós tagállamok szakemberei komolyan vették a magyar álláspontot, de Phil Hogan, az unió mezőgazdasági biztosa világosan leszögezte: nincs szándék a tejkvóta újbóli bevezetésére.
A nagy uniós tejtermelő országok, Németország, Franciaország, Lengyelország azzal érveltek, hogy új piacokat kell keresni az Európában előállított termékeknek. Emellett az Egyesült Államokban működő mintára létre kívánnak hozni egy biztonsági rendszert – a külön kasszába termelési volumen alapján fizetnének a tagállamok –, amely a hasonló piaci „katasztrófák” elhárítását segítené. Mélykuti azonban leszögezte: jelenleg a huszonötödik órában vagyunk, hasonló intézkedéseket hamarabb kellett volna meghozni. Az európai tejnagyhatalmaknak külön gondot jelent, hogy az elmúlt években a kínai piac felvevőereje miatt nagyobb fejlesztéseket hajtottak végre, azonban Peking az elmúlt időszakban közel ötven százalékkal kevesebb tejport importált.
A terméktanács elnöke szerint az uniós döntéshozás a közeljövőben nem segít a tejágazaton, mivel még mindig nincsenek konkrét elképzelések. Ezért a hazai termelők csak a magyar kormányban bízhatnak, a kabinet a jövő héten tárgyalja a témát. Mélykuti Tibor ugyanakkor leszögezte: ha a kormány nem fogadja el a korábban már benyújtott tejpiaci intézkedéscsomagot, amely a folyadéktej áfacsökkentése mellett egyéb intézkedéseket is megfogalmaz, akkor rövid távon, akár már március–áprilisban több termelő is úgy dönthet, hogy felszámolja állatállományát. Az elnök hozzátette: ha nem lesz magyar termelés, csak import, akkor semmilyen eszköz nem lesz a kezünkben, hogy hatással legyünk az árakra.
Korábban írtuk: a problémát részben az európai uniós túltermelési válság okozza és az import magas aránya, amely részben dömpingáron, részben áfacsalás útján érkezik az üzletekbe. A térségben nálunk a legalacsonyabb a tej felvásárlási ára, a hazai termelők egy literért 25 eurócentet kapnak, míg az uniós átlag megközelíti a 35 centet. És ugyan az adóhivatal által tavaly indított elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer segíti az áfacsalások felderítését, az is nagy segítséget jelentene, ha a kereskedők árat emelnének, és az is, ha a fogyasztók a hazai termékeket részesítenék előnyben.
