Az ország több városában az utóbbi hetek régen látott magas albérleti díjakat hoztak. A szakértők szerint a kialakult helyzet több tényező együttes jelenlétével magyarázható, amelyek sorában a lakásépítések visszaesése csak egy a sok közül.
Egyre nehezebb elfogadható áron és megfelelő helyen albérletet találni, amit az utóbbi időszakban leginkább az iskolakezdés előtt lakást kereső diákok tapasztalhattak meg. A főváros belső pesti és néhány budai kerületében már nem az árak okoznak fejtörést az albérletet keresőket, hanem a szabad lakások hiánya. Ahogyan Győrben vagy Sopronban sincsenek manapság könnyű helyzetben az albérletre vadászók – számolt be a legfrissebb tapasztalatokról lapunknak Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője.
A szakértők szerint addig nem is várható érdemi változás a honi albérleti piacon, amíg nem bővül a lakásállomány. Jóllehet, az egyes városok és a főváros kerületei között is eltérő a kereslet, illetve a túltelítettség. A bérlők választását a pénztárcájuk vastagsága mellett gyakran a praktikus szempontok is befolyásolják – részletezte a tapasztalatait Déry Attila. Sokan inkább választják a drágább, belvárosi lakást, mint az olcsóbb külvárosit, ahonnan sokat kell utazniuk. Hajlandók akár többen összeköltözni, amivel egy főre kevesebb albérleti díj jut.
Az Otthon Centrum vezető elemzője úgy véli, az albérleti piacon tapasztalható túlkereslet s a magasra szökő díjak elsődleges oka a lakáspiaci bizalom konszolidációja. Egyre többen vállalják már önálló lakás kialakítását, ám akiknek még nincs meg a vételhez az anyagi forrásuk és eladósodni sem akarnak, átmeneti időre az albérletet választják. Ahogyan egyre többen vállalnak a lakhelyüktől távol eső helyen munkát, de a meglévő ingatlanjukat nem adják el, inkább a munkahelyük közelében lakást bérelnek.
Több körülmény együttes hatásának számlájára írja a Duna House elemzési vezetője a magas albérleti árak és a túlkereslet kialakulását. Rutai Gábor szerint a diákok és hallgatók rohama mellett nagyobb szerepe van annak, hogy az elmúlt öt év során telítődött a kínálati piac. Nem épültek új lakások, és a meglévők közül is egyre többet adnak ki inkább rövid távú, turisztikai céllal, mintsem hosszabb távra, albérletként. Azaz egyre több bérlőre egyre kevesebb ingatlan jut. Miközben – s ebben mindkét elemző egyetért – nő a befektetői célú ingatlanvásárlások száma is, amely lakások azonban nem feltétlenül jelennek meg az albérleti piacon. Sokkal inkább az áll a folyamat hátterében, hogy az alacsony jegybanki alapkamat mellett az ingatlan már magasabb hozammal kecsegtet, mint a pénzügyi konstrukciók. Igaz, az Otthon Centrum kalkulációja szerint az éves albérleti díjak általában a lakásárak hat-nyolc százalékára tehetők, ami a jelenlegi kamatviszonyok mellett nem tűnik rossz befektetésnek. Mivel azonban a hosszabb távra, albérletként kiadott lakásokat a bérlők jellemzően alaposan „lelakják”, a lakástulajdonosok inkább az egy-két hétre érkező turistákat választják.
A kialakult helyzeten javíthat egyrészt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), miután sok bérlő megfontolja majd a vásárlás lehetőségét, másrészt lassan újra beindulhatnak a beruházások, amelyek révén növekszik a lakásállomány.
Otthonteremtés: a keret nem merül ki
Mind több bank ismeri el a hitelfelvételnél önerőként a családi otthonteremtési kedvezményt, a csokot – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tegnap az M1 tévécsatornán.
A hazai hitelintézeteknek erre a megoldásra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása nyomán van lehetőségük, s egyre többen élnek is vele. Így a családok akár saját pénz hozzáadása nélkül is ingatlanhoz juthatnak. Novák Katalin a távirati iroda tudósítása szerint beszélt arról is, hogy – a napokban elterjedt hírekkel ellentétben – nem kell senkinek amiatt aggódnia, hogy kimerülhet a csok kerete. Az ugyanis egy felülről nyitott előirányzat, amelyre mind ebben az esztendőben, mind pedig jövőre rendelkezésre áll a szükséges összeg a költségvetésben.
