Ismét napirendre tűzte az Alkotmánybíróság (AB) Székely László alapjogi ombudsman betelepítési kvótáról szóló alkotmányértelmezési beadványát.
Jövő hét kedden folytatja Székely László, az alapvető jogok biztosának beadványának tárgyalását az Alkotmánybíróság – derül ki a testület napirendjéből. Az ombudsman a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer kapcsán kért alkotmányértelmezést a testülettől. Székely egyebek mellett azt a kérdést tette fel, hogy hazánk köteles-e uniós parancsra más tagállamból menedékkérők jelentős csoportját átvenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.
Az ombudsman arról vár jogértelmezést, hogy az állami szervek jogosultak, kötelesek-e az uniós együttműködés során olyan intézkedések végrehajtására, amelyek ellentétesek a magyar alaptörvény rendelkezéseivel. A biztos szerint azt is tisztázni kellene, hogy mely intézmény jogosult ennek kimondására, valamint, hogy az alapító szerződésekhez kapcsolódó hatáskörgyakorlás korlátozhatja-e olyan jogi aktus végrehajtását, amely nem alapul az EU-nak átadott hatáskörön. A biztos választ vár az Ab-től az alaptörvény csoportos kiutasítás tilalmára vonatkozó passzusa kapcsán felmerülő kérdésekre is.
Bitskey Botond, az AB főtitkára lapunk kérdésére elmondta: nem valószínű, hogy a testület a jövő héten dönt a beadványról, amelyről nyáron kezdett el tárgyalni. Székely még tavaly decemberben fordult a testülethez, amikor a kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta a mintegy 1300 fős kötelező menekültkvótáról szóló uniós döntést. A múlt heti sikertelen alaptörvény-módosítás után több kormánypárti politikus is úgy nyilatkozott, hogy várják az AB-döntést, amely fontos támpontként szolgálhat a kérdésben.
