A tejágazati szereplők is áfacsök-kentésért kiáltanak, elsősorban az import visszaszorítása, valamint az ágazati stabilitás megteremtése miatt. A sertéshús áfacsökkentése bevált, az ágazat és a fogyasztók is jól jártak, ugyanakkor mindez a baromfisoknak egyre nagyobb gondot jelent.
Egyre sürgetőbb a hazai tejpiaci válság rendezése, mivel a régióban a magyar felvásárlási árak a legalacsonyabbak, de a 28 európai uniós tagország közül is a 25. helyen állunk, emellett a térségben nálunk terheli a legmagasabb áfakulcs a fogyasztói tejet – mondta lapunknak Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szakember emlékeztetett: a tanács már korábban áfacsökkentést sürgetett, a jelenlegi 18 százalékos kulcs helyett ötszázalékos kulcs bevezetését kezdeményezték a kormánynál a folyadéktejre (zacskós tej, UHT- tej, ESL tej, egyéb kiszerelésű tej).
Mélykuti elmondta: a kormány már a következő ülésén, február harmadikán tárgyalja a termelők javaslatát, ő pedig lehetőséget kapott arra, hogy az Európai Bizottság ma rendezett, tejpiaccal foglalkozó ülésén is felszólalhasson. A szakember az áfacsökkentés mellett szóló érvek közül kiemelte az import visszaszorítását, mivel a hazai és a behozott, elsősorban UHT-tejek között a boltok polcain akár ötven-hatvan forint különbséget is tapasztalhat a fogyasztó, amely jelentős.
A másik szempont, hogy a hazai tejfogyasztás felét a folyadéktej adja, ezért a lakosságnak is nagy segítséget jelentene a döntés. Mélykuti Tibor hozzátette: nemcsak az áfacsökkentést kérték a kormánytól, hanem többek közt a hazai termékek népszerűsítésének segítését, valamint azt, hogy a közétkeztetésben kizárólag magyar termékeket vonjanak be.
A tejtermelők másik fronton is segítséget kértek korábban a válság megoldásához. A Magyarok Tejakciója nevű kezdeményezés keretében még decemberben megegyeztek a termelők, a kereskedők, valamint a feldolgozók abban, hogy a kereskedők árat emelnek, amelyet a feldolgozók érvényesítenek a tej felvásárlási árában. Istvánfalvi Miklós a tejtermelők nevében azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a megállapodás ugyan megszületett, azonban a kereskedők – habár megígérték – nem emeltek árat, így végül nem lett semmi az akcióból. A háromoldalú tárgyalások február első napjaiban folytatódnak. Megoszlik az ágazati szereplők véleménye a lehetséges áfacsökkentésről. Egyrészt a számítások szerint a folyadéktej áfakulcsának 13 százalékos mérséklése 11 milliárd forint bevételkiesést okozna a költségvetésnek. Másrészt azonban a fogyasztás emelkedése, valamint az import visszaszorítása ennek a kiesésnek a jelentős részét visszapótolná. Harmadrészt mára már látszik, hogy a sertéstőkehús áfakulcsának csökkentése felülmúlta a várakozásokat: az ágazat kifehéredett, a fogyasztás megugrott, a fogyasztók pedig olcsóbban jutnak hozzá ezekhez a termékekhez.
A kormány korábban már ígéretet tett a sertéságazati mérséklés után a baromfiágazati áfacsökkentésre. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunkkal azt közölte, a sertéshús ötszázalékos áfájának bevezetése már negatív irányban hatott az ágazatra, mivel eltolta a fogyasztást. Statisztikák ugyan még nem készültek, de az már látható, hogy a kereslet és a kínálat elmozdult a korábban megszokottól, és csökkenésnek indultak a felvásárlási árak is, amely hosszú távon jelentős problémát okozhat. A szakember figyelmeztetett, a baromfi a sertéshús versenyterméke, az uniós versenyjogi szabályok miatt szükséges lesz a baromfiáfa csökkentése is.
