Támogatással próbál a debreceni önkormányzat áttörést elérni a helyi gazdaságfejlesztésben. Papp László, a város polgármestere azt is bejelentette: városi oktatási tanács alakul. A városban tanuló egyetemisták komoly tartalékot jelentenek a magyar gazdaságnak.
Debrecen önkormányzata 2020-ig évi félmilliárd forintos beruhá-zásösztönzési és munkahelyteremtési keretből nyújt támogatást minden olyan induló vállalkozásnak, amelyik legalább húszmillió eurót fektet be, vagy legalább kétszáz új munkahelyet hoz létre a városban. Papp László, a cívisváros polgármestere szerint a félmilliárd forintos támogatás áttörést hozhat a helyi gazdaságfejlesztésben. A polgármester kifejtette: Debrecenben hetven-nyolcvanezer egyetemista tanul, ami stratégiai előny a városnak, hiszen nagy mennyiségben kínálhatják a gazdaságnak a jól képzett munkaerőt. Papp László szorgalmazta a műszaki szakképzés megerősítését, és bejelentette: az önkormányzat tegnap megalakította a városi oktatási tanácsot, hogy a helyi oktatási élet fontos szereplői kommunikálni tudjanak egymással a gazdaság munkaerőigényének minőségi kielégítése érdekében.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora hangsúlyozta: a régiós iparfejlesztés az egyetem, a város, a helyi iparkamara és a helyi vállalkozások összehangolt stratégiája szerint alakul. Felidézte, hogy egyetemük a felsőoktatási stratégiát négy-öt évvel megelőzve már élére állt az ágazati iparfejlesztésnek, s ma már egyetemi kutatók vezetésével klaszterek működnek a térségben. A rektor az innováció fontosságára hívta fel a figyelmet: megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozások szektorában nincs olyan cég, ahol tíz, tudományos fokozattal rendelkező mérnök lenne, pedig ez a versenyképességnek elengedhetetlen feltétele. Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Európai Unió legellentmondásosabb gazdaságának nevezte a magyart, ahol csak közösségi forrásokból valósulnak meg fejlesztések, hazaiból nem. „A politika túlfetisizálja a létszámot„ – húzta alá, majd hozzáfűzte: a cégek többnyire „csak úgy kapnak támogatást, ha létszámot növelnek, ami megöli a termelékenységet” – mondta az elnök, aki szerint ezen mielőbb változtatni kell.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora hangsúlyozta: a régiós iparfejlesztés az egyetem, a város, a helyi iparkamara és a helyi vállalkozások összehangolt stratégiája szerint alakul. Felidézte, hogy egyetemük a felsőoktatási stratégiát négy-öt évvel megelőzve már élére állt az ágazati iparfejlesztésnek, s ma már egyetemi kutatók vezetésével klaszterek működnek a térségben. A rektor az innováció fontosságára hívta fel a figyelmet: megjegyezte, hogy a kis- és középvállalkozások szektorában nincs olyan cég, ahol tíz, tudományos fokozattal rendelkező mérnök lenne, pedig ez a versenyképességnek elengedhetetlen feltétele. Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Európai Unió legellentmondásosabb gazdaságának nevezte a magyart, ahol csak közösségi forrásokból valósulnak meg fejlesztések, hazaiból nem. „A politika túlfetisizálja a létszámot„ – húzta alá, majd hozzáfűzte: a cégek többnyire „csak úgy kapnak támogatást, ha létszámot növelnek, ami megöli a termelékenységet” – mondta az elnök, aki szerint ezen mielőbb változtatni kell.
