Alaposan átfazonírozza a kormány a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. A tegnap benyújtott javaslat szerint a jövőben a Takarékbank helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz a központi szereplő. A módosítást az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja.
A kormányt az motiválja, hogy továbbra is stabil, versenysemleges, a gazdaság érdekeit megfelelően szolgáló hitelintézeti és bankrendszer legyen – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter tegnap, miután törvényjavaslatot terjesztett be a parlamenthez egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról. A módosítást az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja. Varga Mihály Jelezte: a felügyelet, azaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemcsak ellenőrizhet, hanem menet közben beavatkozhat. Az MNB tegnap lapunkkal közölte: felkészült az új feladatra. A törvénymódosítás benyújtásának előzményeként a múlt héten Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben tájékoztatta a kormányfőt arról, hogy a takarékszövetlezeti integráció nem az eredeti küldetésének megfelelően működik: nem nőtt a szektor eredménye és vagyona, inkább csökkent. Az OTSZ elnöke azt kérte Orbán Viktortól, ellenőrizzék a célok teljesülését. A miniszterelnök tegnapi, Demjánnak küldött válaszlevelében kiemelte: a kormányzati politika eredményeképpen az elmúlt hat évben a bankszektorban jelentős változások zajlottak le. „Visszavásároltuk és nemzeti kézben tartjuk a Magyar Külkereskedelmi Bankot, a Budapest Bankot, és tulajdonrészt vásároltunk az Erste Bankban is. A takarékszövetkezeti rendszer újraszervezése is ebbe a sorba illeszkedik”. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a kormány sikeresnek ítéli, egyben lezártnak tekinti a takarékszövetkezeti rendszer átalakítását, „kétes ügyletektől való megszabadítását” és feltőkésítését. Továbbá ellenzik, hogy a takarékszövetkezetek további FHB-részvényeket vásároljanak. Ennek megakadályozására megteszik a szükséges lépéseket – idézte a távirati iroda a levelet.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációját módosító törvényjavaslat alapjaiban írja át a jelenlegi rendszert. A jövőben a központi bank a Takarékbank, helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZIHSZ) lesz a domináns szereplő, a központi bankot akár le is cserélhetik, ennek részleteit minisztériumi rendeletben szabályozzák.
Az integrációba történő be- és kilépésre is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd. A jövőben már a felügyeleti szerv, vagyis a Magyar Nemzeti Bank előzetes hozzájárulása is szükséges lesz ahhoz, hogy a SZIHSZ igazgatósága felvehessen vagy kizárhasson egy szövetkezeti hitelintézetet. Az integráció feladatköre abban is változik és erősödik – emelte ki összeállításában a Portfólió –, hogy „utasítást ad a szövetkezeti hitelintézeteknek és a központi banknak, amelyek annak kötelesek eleget tenni”. A javaslat szerint az integrációból ki is zárható a központi bank, amennyiben kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak. Helyére újat kell kijelölni. A szabályozásból eltűnne, hogy „a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja”. A felelősség pedig úgy változik, hogy mind az SZHISZ, mind a központi bank, mind a tagintézetek egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációját módosító törvényjavaslat alapjaiban írja át a jelenlegi rendszert. A jövőben a központi bank a Takarékbank, helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZIHSZ) lesz a domináns szereplő, a központi bankot akár le is cserélhetik, ennek részleteit minisztériumi rendeletben szabályozzák.
Az integrációba történő be- és kilépésre is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd. A jövőben már a felügyeleti szerv, vagyis a Magyar Nemzeti Bank előzetes hozzájárulása is szükséges lesz ahhoz, hogy a SZIHSZ igazgatósága felvehessen vagy kizárhasson egy szövetkezeti hitelintézetet. Az integráció feladatköre abban is változik és erősödik – emelte ki összeállításában a Portfólió –, hogy „utasítást ad a szövetkezeti hitelintézeteknek és a központi banknak, amelyek annak kötelesek eleget tenni”. A javaslat szerint az integrációból ki is zárható a központi bank, amennyiben kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, továbbá nem tesz eleget az utasításnak vagy a szabályzatokban foglaltaknak. Helyére újat kell kijelölni. A szabályozásból eltűnne, hogy „a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja”. A felelősség pedig úgy változik, hogy mind az SZHISZ, mind a központi bank, mind a tagintézetek egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától.
