A Magyar Termék Nagydíjasok egyik kitüntetettje a Logo-Tex Kft., amely egyedülálló mikrochip-es azonosító rendszerével nyerte el idén az elismerést. Babos Imre ügyvezető igazgató szerint ez elsősorban szakmai elismerése egy európai szintű textília elszámolási és nyilvántartási rendszernek, amit rendkívül fontos újításnak tart.
- Egyedülálló mikrochip-es azonosító rendszerével Magyar Termék Nagydíjat nyert a Logo-Tex Kft. Hogyan jutottak el odáig, hogy az egészségügy lett a fő felvevő területük? 
– A Fővárosi Patyolat Vállalatnak több üzeme volt Budapesten és a rendszerváltást megelőző évben már sejthető volt, hogy kikerül a szervezet az állami fennhatóság alól, ezért a vállalat igazgatója elkezdett kft-ket alapítani a leányvállalataiból. Mivel másképp nem tudtunk részesedni az üzletből, végül a már leselejtezett munkagépek tartalék alkatrészeit vásároltuk meg három millió forintért, s szerencsénkre hozományként megörököltük az akkori megrendelő-állományt is. Ide tartozott a lakossági tisztítás, a szállodai megrendelők illetve egyharmad részben farmerkoptatást is végeztünk, ami akkor nagyon népszerű volt. Akkoriban még a kórházaknak saját mosodái voltak, kivéve a Tétényi úti- és a János Kórház, ahol olyan elavultak voltak a munkagépek, hogy leállították a helyi tisztítást. Ezért ideiglenesen a mi üzemünket vették bérbe. Az egészségügyi terület átvétele valahol itt kezdődött.
– Mostanra cégük számos egészségügyi intézménynek végzi a mindennap használatban álló textíliák tisztítását. Hogyan tudta ennyire kinőni magát ez a vonal?
– Figyelve a piacot feltűnt, hogy a kórházak mosodái rendkívül elavultak, ezért érdemes lenne lefedni ezt a területet. Először Szolnokon nyitottunk üzemet, ahol akkor még gumicsizmában és gumikötényben végezték a mosást a kilencvenes évek elején. Ezért korszerű gépekkel szereltük fel az üzemet, átvettük a dolgozókat és létrehoztuk az első telephelyünket. Nem sokkal később ugyanezt hajtottuk végre a Nógrád Megyei Patyolat, a kalocsai -, a váci -, a szombathelyi -, az ajkai -, a szentesi - és a bajai kórház üzemeiben. A cégnek egyre jobb híre lett, mivel a tisztítás mellett mindig nyújtottunk valamilyen plusz szolgáltatást is.
– Tudna erre példát mondani?
– Elsőként mi vezettük be a kórházakban az úgynevezett osztályos szervíz szolgáltatást. Tudni kell, hogy minden intézménynek van textil-csere raktára, ahová korábban a nővér levitte a szennyest, majd felvitte onnan a tiszta ágyneműket, huzatokat. Ezt kiküszöbölve, átvéve a nővérektől a feladatot, kibéreltük ezeket a raktárakat és a saját embereink vitték el a szennyest és szállították a tiszta anyagokat az osztályokra. Szintén elsőként vezettük be a bértextília szolgáltatást, vagyis, azoknak a kórházaknak, amelyeknek nem volt pénze új ágyneműket, lepedőket venni, azoknak mi megvásároltuk és bérbe adtuk.
– Körülbelül hány kórháznak végeznek tisztítást?
– Országosan harminc egészségügyi intézményben vagyunk jelen. A fővárosban egyedül a Semmelweis Orvostudományi Egyetemnek van saját mosodája, illetve az egyik törökbálinti intézménynek. Minden más szolgáltató már „házon kívül” mosatja a textíliákat.
– A Magyar Termék Nagydíjat a különféle tisztításra szánt anyagokhoz kialakított azonosítási rendszerrel nyerték el. Pontosan mi az, amiben egyedülállót alkottak?
– A működés során egyértelművé vált, hogy a textíliák átadás-átvételekor folyamatos elszámolási gondok adódtak, mivel nem voltak megfelelően jelölve és nyilvántartva az textíliák a kórházak részéről. Vagyis nem darabszámra, hanem súlyra vettük át tőlük a szennyest, majd, amikor visszakapták és megszámolták, előfordult, hogy hiányuk vagy többletük keletkezett, viszont ekkor már visszaellenőrizhetetlenek voltak az adatok. Egy átlagos kórházban öt-hat ember végzi a textíliák számolását és nyilvántartását papír alapú rendszerben, ami a számolási folyamatoknál higiéniás szempontból sem feltétlenül előnyös. Ekkor kezdtünk el dolgozni egy mikrochip-es textil nyilvántartó rendszeren, amely a speciális mosodai körülményeknek is ellenáll. A chip-eket a textíliákba helyezzük bele, ennek alapján pedig anélkül, hogy kézi számolást kéne végezni, pontos mennyiség-adatokat kapunk az átadás-átvételkor.
– Milyen pluszt kaptak azzal, hogy megnyerték a Magyar Termék Nagydíjat?
– Elsősorban szakmai elismerése ez egy európai szintű elszámolási és nyilvántartási rendszernek, ami rendkívül fontos, mert a közvélemény, illetve a kórházak oldaláról a mi tevékenységünk általában nem túlságosan elismert szolgáltatás. Az egészségügy Magyarországon olyan rendszer, amiben több a gond a hétköznapokban is, mint a könnyebbség. A szolgáltatásainkkal – így a chip-es rendszerrel is –, éppen ebbe a közegbe olyan pluszt próbálunk beemelni, amelyek az egészségügyi dolgozók mindennapi munkáját könnyítik meg. A díj legfőképpen ezirányú törekvésünket ismeri el.
Ezt látta már?
Magyarország a gyógynövény világhatalom?
