Kelet-Európában nincsenek minden háztartásban olyan okoseszközök, amelyek ki tudnák használni az energia piaci árának változásait – mondta lapunknak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője. A szakemberrel a rezsicsökkentésről és a piaci árazás hatásairól beszélgettünk.
– Hogyan alakul hazánkban a rezsicsökkentés és hogyan spórol vele a lakosság?
– Magyarországon a lakossági fogyasztók, valamint a kisvállalkozások túlnyomó többsége egyetemes szolgáltatás keretében hatósági áron vásárolja a földgázt és a villamos energiát. A három rezsicsökkentési lépcső a villamos energia esetében 24,55 százalékos, a földgáz esetében 25,19 százalékos, a távhő esetében 22,63 százalékos, míg a víz, csatorna, hulladékszállítás, kéményseprés esetében tízszázalékos csökkentést jelentett. A 2013-ban megkezdett földgáz, villamos energia és távhő rezsicsökkentések hatására a lakossági fogyasztók 2016-ig bezárólag összesen 818 milliárd forintot takarítottak meg villamosenergia- és fűtési költségeiken. Valamennyi ágazatot figyelembe véve ez az összeg 909 milliárd forintra növekszik. A legtöbbet összességében a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezért a szolgáltatásért ugyanis 396 milliárd forinttal fizettek kevesebbet. A földgáz esetében csaknem 340 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 82 milliárd forint maradt a fogyasztóknál.
– Hogyan alakulnak ki a végfogyasztói árak, és a hazai hatósági árakra milyen hatással van a világpiaci árak alakulása?
– A végfogyasztói árak, a lakosság által fizetett díjak több elemből tevődnek össze. Ilyen díjelem az energia ára, a hálózati költségek (rendszerhasználati díjak), az adók és egyéb díjak. Ezek az összetevők – amelyek folyamatosan változnak, alakulnak – együttesen határozzák meg a számlákon szereplő végösszeget. A földgáz mint termék ára három elemből alakul ki: a hatósági áras hazai termelésű földgáz, a tárolóból értékesített földgáz, valamint a nem tárolóból értékesített import földgáz árából. A földgáz nem olyan mértékben globalizált termék, mint a kőolaj, így nincs globális ára, inkább regionális piacokról és regionális árakról beszélhetünk.
– A villamos energiánál mi mondható el ugyanerről?
– A villamos energia egyetemes szolgáltatási árán felül minden felhasználónak meg kell fizetnie az úgynevezett rendszerhasználati díjakat is. A szintén hatósági ármegállapítású rendszerhasználati díjak a villamosenergia-rendszer „infrastruktúrájának” működtetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, más szavakkal, azokat a költségeket hivatottak fedezni, amelyek az energiának az erőművekből a felhasználókhoz való eljuttatása során merülnek fel.
– Drágának számítanak a magyar energiaárak?
– A MEKH legfrissebb nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a magyar fogyasztók az európai átlagnál jóval kedvezőbb áron jutnak hozzá a villamos energiához és a földgázhoz. A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott ár-összehasonlítása huszonkilenc európai főváros villamosenergia- és földgázárait mutatja be. Az adatok alapján a magyar főváros fogyasztói továbbra is Európa egyik legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhatnak. A villamos energia tekintetében Budapesten a lakossági átlagár 2017 márciusában 12,13 eurócent volt kilowattóránként, amely a hatodik legalacsonyabb árat jelenti. A lakossági fogyasztók számára biztosított földgáz átlagárát tekintve (3,35 eurócent/kWh) Budapest Európában a harmadik legolcsóbb főváros.
– Mit tartalmaz az utóbbi időben sokat hallott harmadik energiacsomag, és mi az Európai Bizottság terve az energiapiaccal?
– Ez egy energiapiaci liberalizációs csomag, amely a villamosenergia- és a földgázszektor keretszabályait határozza meg. Ennek új fejezete kezdődött meg tavaly novemberben, amikor az Európai Bizottság bemutatta új „téli energiacsomagját”, amelynek középpontjában a tiszta energiafelhasználás áll. A jogszabály-módosítási tervezetekben az Európai Bizottság központi szerepet szán a fogyasztóknak, az unió összes fogyasztója jogosult lesz arra, hogy saját felhasználás céljából villamos energiát állítson elő, azt tárolja, másokkal megossza, elfogyassza vagy visszatáplálja a hálózatba. Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy a fogyasztóknak lehetőségük legyen úgynevezett „okosmérőt” igényelni energiaszolgáltatójuktól, és az új technológiákra hagyatkozva többet fogyaszthassanak, amikor olcsó az energia, és visszafoghassák fogyasztásukat, amikor magasabbak az árak. Ez azonban a bizottság szerint csak akkor valósulhat meg, ha a villamosenergia- árak mindinkább piaci alapúvá válnak és a hatósági árakat kivezetik.
– Ha digitalizálódik a gazdaság, miért lenne baj az okosmérők használata?
– Az okosmérők használatának előnyeiről még nem állnak rendelkezésre megfelelő információk.
– És mi történne itthon, ha kivezetnék a hatósági árakat és a piac szabályozná a hazai árszabást is?
– A szabályozott végfogyasztói árak egyik nagy előnye, hogy az árfolyammozgásokat az érintett fogyasztók számára tompítja, kisimítja. Egy modern mosógép sok esetben már képes az időzített bekapcsolásra, halk működésre, így akár az olcsó időszakban is moshatunk. Azonban Kelet-Közép-Európában nincs mindenkinek vadonatúj programozható mosógépe és lehetősége arra, hogy a modern technológiák felhasználásával akkor fogyasszon villamos energiát, amikor az a legolcsóbb.
