Aktuális kérdések az Országgyűlés előtt

Ülésezik a parlament+VIDEÓ

Belföld
  • 2016.10.10. - 16:56

A Fidesz frakcióvezetője hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben összefogásra szólította fel a frakciókat az alaptörvény-módosítás ügyében, az MSZP frakcióvezetője ugyanakkor bejelentette, hogy pártja nem vesz részt alaptörvény-módosítás folyamatában. Kivételes eljárásban tárgyalja, így már kedden dönt az Országgyűlés az adózás rendjéről szóló törvény módosításáról - erről határoztak hétfőn a képviselők. Az interpellációk között szó volt a jövedékiadó-emelésről, a Nemzeti alaptantervről (Nat), az uniós forrásokról és más aktuális kérdésről.   

Az MSZP nem vesz részt alaptörvény-módosítás folyamatában
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: az MSZP frakciója nem vesz részt az alaptörvény-módosítás folyamatában, sem az ötpárti egyeztetésen, sem a vitában, sem a szavazáson. Közölte: országgyűlési eseti bizottság felállítását kezdeményezik, mert a Fidesznek és a kormánynak kell számolnia az értelmetlenül elköltött 17 milliárd forinttal, emellett "Orbán Viktor kleptokráciájának megszüntetése érdekében" antikorrupciós javaslatcsomagot dolgoznak ki.

Fidesz: Fogjunk össze egy nemzeti ügyben!
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az alaptörvény-módosítás ügyében arra kért mindenkit, hogy "egyszer az életben", egy nemzeti ügyben fogjanak össze Magyarországért. Jelezte: keddre a Fidesz-frakció kezdeményezett ötpárti tárgyalást, és a Fidesz elnöke is kezdeményezett négyszemközti találkozókat. Hangsúlyozta: október 2-án új egység jött létre, 3,3 millió ember felülemelkedett a pártérdekeken, és olyan erős felhatalmazást adott, ami az alaptörvény módosítását is lehetővé teszi. Hozzátette: bár az MSZP ebből az új egységből kizárta magát azzal, hogy a népszavazástól való távolmaradásra buzdított, most lesz lehetősége kiköszörülni a csorbát, ha támogatja az alaptörvény-módosítást.
Szerinte azonban az MSZP-nek a haza függetlensége és Magyarország biztonsága lényegtelen ügy a Népszabadság sorsához képest, ami azért "meghökkentő", mert a lap az MSZP-é volt, ők adták el. Hol a pénz, miért nem tetszettek a bevételt odaadni a Népszabadság működésére? - tette fel a kérdést. Úgy fogalmazott: az MSZP pecsételte meg a saját pártlapja sorsát.
Dömötör Csaba államtitkár azt mondta: az alkotmánymódosító javaslat jó lehetőség minden parlamenti pártnak, hogy olyan politikát folytasson, ami egyezik a magyarok akaratával.A frakcióvezető - miközben a mögötte ülő szocialista képviselők a Népszabadság című napilap korábbi példányait tartották maguk elé - azt mondta: "Önök a hétvégén újabb szöget vertek a sajtószabadság koporsójába".
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint az MSZP korrupcióval kapcsolatos munkacsoportjának az Alstom-ügyet kellene kivizsgálni, a gyanú szerint 600 milliónyi kenőpénz mozdult meg a baloldali kormányok alatt. Hangsúlyozta: a népszavazás új nemzeti egységet teremtett, ezért itt az idő, hogy több hónapos mellébeszélés után az MSZP is meghallja a magyarok szavát a bevándorlás ügyében. Hozzátette: a kormány gazdasági döntésnek tekinti a Népszabadsággal történteket, nem avatkozhat be a tulajdonosi döntésekbe, mert ha ezt megtenné, akkor éppen ezzel sértené a sajtószabadságot.
        
LMP: Ez a "helikopterdemokrácia"
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője többek között Rogán Antal helikopterútjára és Matolcsy György lakásbérlésére utalva arról beszélt: joggal merül a fel a kérdés, hogy a fideszesek vajon egymással versenyeznek, hogy "ki tud közpénzből nagyobb rongyrázást csinálni". Úgy vélte: a fideszes valóságban "helikopterdemokrácia" van, és a "rolexpolgáriasodás folyamata" a jellemző. Azonban még mindig érzik, mi az, ami kínos, ezért bezárják, ami ezt közzétenné - utalt a Népszabadságra. 
Dömötör Csaba államtitkár azt mondta: Rogán Antal minden kérdésre válaszolt, elmondta, hogy a helikopter nem az ő tulajdonában van. Hozzátette: minden politikust, függetlenül a pártállásától megilleti a magánélet védelme. Hangsúlyozta: az MNB független intézmény, és csodálkozna, ha a jegybank elnökének lakhatása bármilyen formájában befolyásolná a tevékenységét.

 Éles vita a törvényalkotási bizottságban az adótörvények módosításáról
Az adózás rendjéről szóló törvény módosításának tartalmával és a változtatás gyors megtárgyalásával sem értettek egyet az ellenzéki képviselők az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfő esti ülésén, ahol a kormány ugyancsak hétfőn beterjesztett és kivételes eljárásban tárgyalt javaslatát vitatták meg.
A hétfőn beterjesztett változtatásokról, amelyeket kivételes eljárásban tárgyalnak a képviselők, így arról már kedden szavaznak, Tállai András, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért is felelős államtitkára azt mondta: a javaslat az adótitok értelmezését tartalmazza, egyértelműsítve, hogy az adókedvezmény felhasználása is az adótitok körébe tartozik. Azt mondta: ezt a szabályok eddig is tartalmazták, hiszen azok a dokumentumok, bevallások, amelyek egy társaság adóbefizetését tartalmazzák, szintén adótitkot képeznek.
Több ellenzéki képviselő, köztük Burány Sándor (MSZP) ugyanakkor úgy látta: semmi nem indokolja a kivételes eljárást, az államháztartás ugyanis nincs veszélyben. Rámutatott arra is: mintegy 800 milliárd forintnyi forrás nyújtását, felhasználását kívánják titkosítani. Kijelentette: a társasági adókedvezmény (TAO) egy átengedett feladatfinanszírozás, vagyis közpénz, de annak gyanúját is felvetette, hogy egyes vállalkozók kormánypárti politikusok számára kedves focicsapatokat támogatnak, esetleg "barterben".
Répássy Róbert (Fidesz) vitába szállt azzal, hogy a TAO-kedvezmény közpénz lenne, mert - mint mondta - az az adózó jövedelme, amit nem von el az állam. A számos adókedvezmény egyike sem közpénz - szögezte le.
Szilágyi György (Jobbik) azt a kérdést tette fel: a jövőben még mi válhat az adótitok részévé.
Varga László (MSZP) a Felcsút labdarúgócsapatának nyújtott jelentős támogatásra mutatott rá, hozzátéve: sportszakmai körökben irányítottnak ítélik a TAO-támogatásokat, ezért nem tartotta indokoltnak a nyilvánosság kizárását.
Tállai András kijelentette: az egyházaknak vagy más szervezeteknek nyújtott 1 százalékos adófelajánlás titkosságának indokát sem kérdőjelezi meg senki.


Jobbik: Nincs mentség a kormány oktatáspolitikájára
Dúró Dóra, a Jobbik politikusa szerint nincs mentség arra, amit a kormány az oktatásban művelt, mert 2010-2015 között reálértéken nem emelkedett az oktatásra fordított pénz, 2013-ban az OECD-országok közül senki nem költött olyan keveset oktatásra, mint Magyarország. Egy intézménytípus esetében sem lehet sikerről beszélni, a kormány a szakma ellenében hozta meg az oktatást érintő intézkedéseket - hangsúlyozta a képviselő. 
Palkovics László oktatási államtitkár szerint az elmúlt években a kormány a szakmával együtt hozta létre a döntéseket, így a felsőoktatási stratégiát is hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, január óta pedig köznevelési kerekasztal működik. Hangsúlyozta: 2012 óta folyamatosan nő az oktatásra fordított kiadások aránya, és az egy hallgatóra jutó költségevetési támogatás is növekedett.
              
KDNP: Soha nem látott béremelések
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormány béremelési politikájáról számolt be. Mint mondta, a pedagógusoknak öt év alatt 50 százalékos, a felsőoktatási dolgozóknak 15 százalékos majd plusz 5-5 százalékos béremelés jut, a rendvédelmi dolgozók 30 százalékos, a kormányhivatalok tisztségviselői 30 százalékos emelést kapnak, míg az orvosok 107 ezer forinttal kapnak többet idén, jövőre pedig újabb 100 ezer forinttal lesz nagyobb a bérük, emellett emelkedik a védőnők és a fogorvosok, valamint a szakdolgozók fizetése is. 
Soltész Miklós államtitkár a 2010-es pénzügyi válságot idézte fel és bírálta a korábbi szocialista kormányokat, amiért hitelből hajtottak végre béremelést. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki frakciók nem szavazták meg a parlamentben a jövő évi pedagógus- és egészségügyi béremelést sem.

MSZP: Rongyrázás volt Rogán helikopteres útja
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) interpellációkában leszögezte: a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal a rongyrázás egészen elképesztő fokozatát mutatta be, amikor helikopterrel utazott egy vidéki esküvőre. Kifejtette: amikor az ügy kiderült, "a miniszter hazudott, fenyegetőzött, majd néhány napra köddé vált", miközben megüzente, hogy az esetet lezártnak és magánügynek tekinti. 2007-ben polgármesterként viszont még azt mondta, hogy egy politikus élete nem magánügy, azt nem szabad titkolni - hangsúlyozta.
Rogán Antal azt felelte: ha helikopterügyben egy szocialista képviselő kritizálja, akkor elég lenne annyit felelnie, hogy Kóka János. Hangsúlyozta, elismeri, hogy hibázott, és az ügynek számára van egy nagyon komoly tanulsága: az, hogy politikus magáncélból soha nem használhat helikoptert, még akkor sem, ha ezt a felesége megengedheti magának.

Beterjesztette a kormány a sporttörvény módosítását
Beterjesztette a sporttörvény módosításának javaslatát hétfőn a kormány: az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés alapján átalakul a terület irányítási és finanszírozási rendszere. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája a módosítást követően alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.
Az indoklásban az áll: a kormány értékelte a jogszabály legutóbbi, 2011-es átfogó módosítása óta eltelt olimpiai ciklust követően a sportot mint stratégiai ágazatot támogató intézkedéseinek gyakorlati hatásait, az elmúlt olimpiai ciklus során a kormányzat által biztosított finanszírozási programok sportszakmai megvalósulásának folyamatait, valamint a sportigazgatási szervezeti átalakítás hatásait.
A felülvizsgálat eredményeként az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás újraszabályozása szükséges - olvasható a dokumentumban.
Az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztással az állami források elosztásának az elsődleges felelőse az állami sportigazgatási szerv - fogalmaznak az előterjesztésben, amely szerint megteremtik az egycsatornás finanszírozási rendszer alapjait.
Ez "átláthatóvá teszi, és ezáltal szakmailag teljes körűen összehangolja az állami sport célú támogatások nyújtását. Az állam közvetlenül nyújt állami támogatást a szövetségi szintnek, így a felhasználás is rugalmasabbá válik".
A MOB szakmai munkája a módosítást követően - az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett - alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. A sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatoknak az állami sportigazgatás általi ellátásával a MOB-ot jelentős mértékben tehermentesítik, így jobban előtérbe kerül a sportszakmai munka elvégzésére irányuló feladatellátása - áll az előterjesztésben.
Emellett átalakítják a MOB eddigi tagozati rendszerét is, a tagozatok önállóvá válnak, és az élősport egyes további nagy területein közfeladatokat ellátó sportköztestületekként működnek tovább, "ezáltal az eddigieknél nagyobb hangsúly helyeződik a diákhallgatói sport és a szabadidősport területére, a fogyatékosok sportjának területére és a nem olimpiai sportágak érdekképviseleti és civil sportszakmai, sportigazgatási feladatainak ellátására".

Viszonválaszában Bangóné Borbély Ildikó azt felelte, férfiatlan, hogy Rogán Antal "a feleségével takarózik". Legyen már férfi, vállalja a felelősséget, ne bújjon a felesége szoknyája mögé! - szólította fel lemondásra a minisztert.
Rogán Antal kijelentette, büszke a feleségére, aki sikeres és ügyes nő, de azt nem tudja, hogy a szocialista képviselőre büszke-e a férje, illetve büszke volt-e rá, amikor 2004-ben egy olyan kampány plakátjain szerepelt, amit "kifejezetten a magyarok ellen" folytattak.

Jobbik: Rogán hozza nyilvánosságra felesége vagyonnyilatkozatát!
Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy Rogán Antal legális jövedelme nem fedezi az életvitelét. Felszólította a minisztert, hogy hozza nyilvánosságra felesége és az összes vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója vagyonnyilatkozatát. 
Rogán Antal azt felelte, hogy őt és feleségét évek óta folyamatosan nyomon követik, miközben a Jobbik elnöke két hete "arról panaszkodott" a parlamentben, hogy nyomon követik a magánéletét. Egyúttal azt javasolta a Jobbiknak, hogy ne csak akkor legyenek férfiak, amikor ütnek, hanem akkor is, amikor állniuk kell az ütést.
Apáti István, aki semmitmondónak és mellébeszélésnek nevezte a választ, kijelentette: egy igazi parasztgyerek a javakból csak annyit fogyaszt, amennyi szükséges, nem herdálja el a közvagyont, tisztességesen dolgozik és soha nem vetemedne lopásra. Egyúttal felszólította a minisztert, hogy mondjon le.
Rogán Antal azt mondta, minden döntéséért vállalta a felelősséget, ahogy a hibáiért is. A lemondásra való felszólítás csak akkor lehetne akár csak némileg is jogos a Jobbik részéről, ha "fognák" Kovács Béla EP-képviselőt és "Brüsszelből visszakísérnék Moszkvába" - közölte.

Az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja az adózás rendjéről szóló törvény módosítását. A parlament erről 112 igen, 44 nem szavazattal döntött. Az előterjesztést a képviselők kedden vitatják meg és aznap el is fogadják.
A javaslat rögzíti, hogy adótitoknak minősül különösen az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás; az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás; vagy az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, valamint az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.
MSZP: A Fidesz ellenzékben még az üzemanyagok árának csökkentését követelte
    
Burány Sándor (MSZP) interpellációjában azt kifogásolta, a kormány javaslatára úgy módosult a jövedéki adóról szóló törvény, hogy az az üzemanyagok árának emelkedését eredményezi. Emlékeztetett arra, a Fidesz ellenzékben sokkal alacsonyabb ár mellett tört lándzsát: akkor 40 dolláros olajár mellett adócsökkentést követeltek, most 50 dolláros olajár mellett adót emelnek. Az ellenzéki politikus szerint az adóemelést a kormány azzal indokolta, hogy többletbevételre van szüksége a költségvetésnek. Csak nem újabb helikoptertúrára gyűjtenek? - kérdezte.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány adópolitikájának lényege, hogy csökkenteni kell a családok, a vállalkozások terheit, a forgalmi és fogyasztási adók területén pedig - a gazdaság fehérítésével - több bevételt kell biztosítani a büdzsének. Ezt a célt a kormány maximálisan teljesítette - tette hozzá.
Az államtitkár szerint nemzetközi összehasonlításban nem magas az üzemanyagok jövedékiadó-tartalma. Példaként említette, hogy Csehországban 18, Horvátországban 26, Szlovákiában 38 százalékkal magasabb az üzemanyagok jövedékiadó-tartalma, még az emelt magyar jövedéki adóhoz képest is.
Burány Sándor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 108 igen, 32 nem szavazattal elfogadta.
    
Jobbik: nem elfogadható az új Nat csúszása
Farkas Gergely (Jobbik) azt firtatta, hogy lehet az, a kormánynak négy év után jött rá a Nat tananyagmennyisége túl nagy terhet ró a diákokra és a pedagógusokra. Kifogásolta, hogy a kabinet 2018-ra ígérte a Nat megváltoztatását, nem rég azt közölték, úgy az új alaptanterv leghamarabb 2019-től lép életbe. Ez nem elfogadható - közölte.
Hozzátette: van olyan második osztályos diák, akinek egy nap 7, egy héten pedig 27 órája van, egy középiskolás akár 40 órát is eltölthet az iskolában.
Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatási államtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy a Nat által meghatározott óraszámok a teljes óraszámnak csak egy részét képezik, erre épülnek rá a kerettantervi óraszámok és az iskola által meghatározott helyi tantervből következő óraszámok.
Hozzátette: az elmúlt kilenc hónap munkája pont azt bizonyítja, hogy tisztában van ezzel a kormány. Az időpont változását azzal magyarázta, hogy a szakemberek véleményére akarnak hallgatni, az ő véleményük szerint ezt a munkát ilyen rövid idő alatt nem lehet elvégezni, és azt is szeretnék elkerülni, hogy kapkodással vádolják a kormányt.
Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta, a parlament 110 igen, 29 nem szavazattal elfogadta.
    
Házelnöki bocsánatkérés
Kövér László házelnök megkövette az Országgyűlést, mert a múlt hétfőn nem adta meg a szót Szél Bernadettnek (LMP), aki a miniszterelnök felszólalására akart reagálni, arra hivatkozva, hogy a politikust nem választották meg frakcióvezető-helyettesnek.
Nem követtem el hibát - fogalmazott. Elmondta: Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője a házbizottság ülésén sérelmezte, hogy nem volt következetes, mert 2015. szeptember 21-én Soltész Miklósnak (KDNP) hasonló körülmények között szót adott, dacára annak, hogy nem volt frakcióvezető-helyettes.
Kövér László jelezte, igyekszik a jövőben egyenlő mércét alkalmazni.

LMP: Nehéz idők járnak a pályázókra
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nehéz idők járnak azokra, akik szeretnének társadalmi célú tevékenységeikhez uniós forrásokat találni. A problémák között említette azt, hogy pályázati kiírásoknál a hivatal saját maga hibája miatt    büntetik a pályázókat, többször is módosítják a határidőket, és a tartalmi módosítások is gyakoriak.
Elmondta, a kicsi pályázóknak nincsenek forrásai a töménytelen adminisztrációra, többet kellene áldozniuk a bizonytalan kimenetelű pályázatra, mint amennyit remélhetnek attól. A kormányzat a hibás az ügyben - mondta.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 8900 milliárd forint 71 százalékára már kiírták a pályázatot, korábban hosszú évekig húzódott a pályázatok kiírása. A miniszter azt mondta, megérti és el tudja fogadni a képviselő észrevételeit, de ezek után is lesznek módosítások a pályázatokban, mert az a cél, hogy ne ragadjanak be az uniós források az EU által diktált bürokratikus feltételek ellenére.
Schmuck Erzsébet a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 111 igen, 28 nem szavazattal elfogadta.

Az LMP az uniós forrásokról
Hadházy Ákos (LMP) azt mondta, hogy a kormány eleinte tagadta az általa bemutatott korrupciós ügyeket, majd később elismerték, de kivételes esetnek nevezték azokat. Most pedig elismerik, hogy a rendszerrel voltak problémák, de azt a szocialistákra fogják. Mikor ismerik be, hogy Önök a rendszer és az Önök számára csak az a fontos, hogy menjen ki a pénz? - kérdezte.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, nem érti a konkrét kérdést, de megpróbálja továbbgondolni a hallottakat és a magyar nyelv szabályai alapján értelmezni a beszélő szándékait. Ha Hadházy Ákos az uniós források elosztását kritizálja, akkor azt tudja mondani, hogy ez a rendszer sehol nem dolgozik hiba nélkül, de a Magyarországon tapasztalt hibák az Európai Bizottság összesítése szerint sem az európai, sem az új tagországok átlagát nem haladják meg - jelentette ki.
A képviselő azt felelte, egyperces néma felállásra szánja viszonválasza idejét, Steindl Imre emlékére, mert ha ő nem tervezte volna meg ilyen jól az Országházat, akkor leszakadna a plafon.
Lázár János tiszteletreméltónak nevezte, hogy az LMP némán tüntet az obstrukció vagy az épület szétverése helyett. Hozzátette, kollégáit minden esetben arra kéri, hogy vizsgálják ki a képviselő által jelzett ügyeket.

A Fidesz az alaptörvény-módosításról
Dankó Béla (Fidesz) azt mondta, hogy az októberi népszavazáson több mint 3,3 millió választó szavazott a kényszerbetelepítés ellen, az ő döntésüknek érvényt kell szerezni az Országgyűlésben. Az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett alaptörvény-módosításról beszélve feltette a kérdést, hogy az ellenzéki pártok támogatják-e az ország nemzeti szuverenitásának megőrzését.
Rogán Antal azt felelte, hogy az alaptörvény-módosítás 3,36 millió ember akaratát tükrözi, és a rendszerváltozás óta soha ennyien nem álltak egy politikai erő mögött. Kérte az ellenzéket, hogy fontolják meg az alaptörvény-módosítás támogatását, a frakcióvezetőiket pedig arra, hogy fogadják el a miniszterelnök meghívását.

LMP: Miért csúszik a 3-as metró felújítása? 
Schmuck Erzsébet (LMP) a 3-as metró "katasztrofális állapotáról" beszélt, amely több utast szállít naponta, mint a MÁV. A képviselő a vonalfelújítás folyamatos csúszásának indokára kérdezett rá. Miért fontosabb az oligarchák érdeke, mint a budapestiek biztonsága? - kérdezte. 
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: a kormány kész jelentős bankgaranciát kérni és fedezetet vállalni a felújítás érdekében. Jogosak az aggályok - tette hozzá, jelezte ugyanakkor: a buszpótlást a száz százalékos állami tulajdonban lévő Volán szeretné ellátni. A tendert azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság felfüggesztette. 
Hozzátette: a középső szakasz tervezésére már kiírták a közbeszerzést, és azon túl több másik is folyamatban van. 116 milliárd forintnyi közbeszerzési eljárás zárul a jövő hónap közepéig, ezt követően elkezdődhet a kivitelezés - mutatott rá. 

MSZP: Mi lesz a telekocsizással? 
Heringes Anita (MSZP) a telekocsi program szabályozására kérdezett rá, mert, mint fogalmazott, a szerény jövedelemmel rendelkezők, akik csak így tudják csökkenteni kiadásaikat, félnek annak tiltásától. Ez nem profitorientált kezdeményezés - hangsúlyozta. 
Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta: a telekocsis megoldás szép elképzelés, de sokan nem arra használják, amire kitalálták, hanem haszonszerzésre. A kettőt szét kell választani, a tevékenység pedig jelenleg nincs szabályozva - mondta -, a kormány ezen dolgozik.

Reklám