Szabó Magda sokoldalú, termékeny író volt, ráadásul egyike azoknak, akiknek műveit a legtöbb idegen nyelvre lefordították. Életét, munkásságát, időtlenségét idézték fel századik születésnapja alkalmából egy irodalmi rendezvényen.
Száz éve született Szabó Magda író, költő, műfordító, ebből az alkalomból a múlt héten a Várkert Bazárban emlékeztek rá. Az est háziasszonya, Juhász Anna köszöntője után Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az irodalomra Szabó Magda művei vezették rá: az Abigél keserédes és a Für Elise megrázó története volt az, ami igazán közel hozta hozzá az olvasást.
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója köszöntőjében azt fejtegette, érdekes, hogyan fért meg egyetlen személyiségben a szigorú, református, debreceni hagyomány, polgári nevelés, valamint a mondénság. Mint említette, a PIM nagy kiállítással készül Szabó Magda születésnapjára júniusban. A kiállítás egy-egy mű kapcsán megpróbálja feltárni, hogy annak milyen motivikus előképe van az életrajzban, mi az, amit ebből az író rejtve bemutat, továbbá mi az, ami ebből egyfajta saját mitológia kialakítása.
Szabó Magda írói termékenységét mutatja, hogy több műfajban alkotott a regényektől, ifjúsági regényektől kezdve a költeményeken át egészen a drámákig – Juhász Anna a meghívott vendégeit arról is kérdezte, mi volt az első, meghatározó élményük, találkozásuk Szabó Magdával.
Dian Viktória, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője az Abigél című regénnyel találkozott először, mint mondta, a regény kabalakönyvévé vált, minden évben ez jelenik meg náluk először. „Az első utánnyomás január második hetében az asztalomon van, ilyenkor mindig megnyugszom” – tette hozzá. Ugron Zsolnára a Für Elise hatott megrázó élményként. Elmondta, hogy akkor kezdte el olvasni, amikor vonattal Kolozsvárról utazott Budapestre, és végig zokogta az utat, sokáig a hatása alatt volt, s hasonló megrendülésről számolt be Kemény Zsófi költő is.
Szabó Magda már életében klasszikussá vált – mondta Juhász Anna, hozzátéve, hogy amikor Szabó Magdát olvassuk, önmagunkat látjuk, tükörbe nézünk, tulajdonképpen önmagunkban kutatunk. Megvolt az a nagyszerű írói képessége, hogy pontosan tudta a bonyolult emberi viszonyokat, érzelmeket ábrázolni. Ebben rejlik időtlensége, egyetemessége, és ezért töretlen a népszerűsége itthon, valamint külföldön is – emelte ki Jolsvai Júlia, a Jaffa Kiadó főszerkesztője, hozzátéve, hogy az írónő szereplői nem pozitívak vagy negatívak, így is és úgy is megítélhetők, viszonyulás kérdése.
A titka továbbá az, hogy gyönyörűen és közérthetően írt. Nagyon erős karaktereket alkotott, csodálkozom, hogy nem halt bele egy-egy karakterébe – mondta Ugron Zsolna író.
A centenáriumi év kapcsán a Jaffa Kiadó a Szüret című kötetbe rendezte összes verseit, ez a könyv most jelent meg a költészet napján.
A kötethez Térey János írt ajánlót. A centenáriumi év tiszteletére több kötet jelenik majd meg, például görögországi útinaplója, novellái, regényei, emlékkötete.
Szabó Magda – aki amúgy szakdolgozatát a római szépségápolásból írta 1940-ben – Náray Tamást, a szintén debreceni származású divattervezőt is megihlette. Az est zárásaként olyan divatbemutatót láthatott a közönség, amelyet Szabó Magda személye inspirált.
