A biztonság kérdésében a visegrádi országoknak (V4) a következő években ugyanolyan következetességre lesz szükségük, mint amilyennel korábban a szabadságukért harcoltak - nyilatkozta Áder János köztársasági elnök szombaton a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, a V4-ek államfőinek csúcsértekezlete után.
A sajtóértekezletet a kétnapos találkozó harmadik, a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának szentelt plenáris ülés után tartották meg. A V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - államfői mellett részt vett rajta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke is.
Áder János a találkozót záró sajtókonferencián a megbeszélések egyik témájára, az európai önazonosságra utalva elmondta: a V4 legújabb kori történelmének legmeghatározóbb fogalma a szabadság.
Felidézve az 1956-os poznani munkásfelkelés júniusi évfordulós megemlékezéseit - amelyeknek résztvevője volt -, valamint a magyar forradalom közelgő 60. évfordulóját, elmondta: a témáról napjainkban főként azért indokolt beszélni, mert a visegrádi négyekre a szabadság nemzeteiként tekinthetünk.
Felsorolva a kommunizmus idején tanúsított ellenállás egyes stációit - az ´56-os események mellett a csehszlovákiai 1968-as reformtörekvéseket, az 1970-es lengyelországi munkáslázadásokat, valamint az 1981-es lengyel tömegmozgalmakat -, rámutatott: a kommunizmus időszakában "egymás szabadságküzdelméből meríthettünk erőt," még akkor is, ha annak idején ezeket a forradalmakat, felkeléseket leverték.
"Egymásra figyelve, egymástól tanulva jutottunk" az 1989-es rendszerváltáshoz, melynek révén a térség mindegyik nemzete szabaddá vált - mondta Áder János, és úgy értékelt: ez az összefogás a NATO-hoz, az Európai Unióhoz való csatlakozási időszakra is jellemző volt.
2016-ban új kérdés merült fel, ez pedig a biztonság kérdése: "saját országunk, a V4-ek biztonsága, valamint Európa, az EU biztonsága" - jelentette ki Áder János. "Azt gondolom, hogy ebben a kérdésben is legalább olyan következetes magatartásra lesz szükség a következő hónapokban és években, mint amilyen következetes magatartást tanúsítottunk a szabadságért folyó küzdelemben az elmúlt 40 évben" - hangsúlyozta.
Az M1 riporterének kérdésére válaszolva Áder János elmondta, az államfők a migráció összes dimenziójával foglalkoztak: egyetértettek abban, hogy fontos dolog a szolidaritás, hogy az arra rászorulókról, a politikai menekültekről gondoskodni kell. De arra is ügyelni kell, hogy a forrásokat, amelyek rendelkezésünkre állnak, jól használjuk fel, úgy, hogy "ezzel ne újabb konfliktusokat idézzünk elő" - szögezte le Áder János.
Hangsúlyozta: a migráció problémája nem fog megoldódni rövid időn belül, részben a háborúk miatt, részben a klímaváltozásból adódóan újabb és újabb emberek kényszerülhetnek otthonuk elhagyására. A megelőzés elősegítése pedig nemcsak az EU felelőssége, hanem az olyan fejlett országoké is, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, sőt, Kína - tette hozzá Áder János.
Andrzej Duda: Változik a nyugat-európai politikusok gondolkodása a migrációról
A migráció témájában változik a nyugat-európai politikusok gondolkodása, nemzeti érdekeket áthidalva Európában ez ügyben kompromisszumra lehet jutni - emelte ki Andrzej Duda lengyel elnök a csúcstalálkozón.
A lengyel államfő a csúcsot záró sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva rámutatott: Lengyelországba "igazából nem jönnek" a közel-keleti menekültek, Magyarországot pedig tranzitországnak tekintették. A témára a Nyugat ezért másképp tekint, "mint mi" - tette hozzá.
Felidézte: a V4-ek a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson a migráció témájában a rugalmas szolidaritás elvét javasolták. Ez egyetértésre talált az Európai Bizottság részéről is, ami azt mutatja, hogy a hozzáállás változik - mondta, hozzáfűzve: az EU-tagállamoknak természetesen vannak saját érdekeik, de kompromisszumra lehet jutni.
Megerősítette: Lengyelország és a V4-ek nem egyeznek bele a menekültelosztási kvótákba, a migránsok Európán belüli kényszerű átirányításába. "Lengyelországba senki sem fog vonatokkal hozni menekülteket" - jelentette ki, feltéve a kérdést: "Mit kezdjenek velük a lengyel hatóságok? Zárják be őket?" Kifejtette: amennyiben a migránsok élhetnek a szabad mozgás jogával, mindig elhagyhatják Lengyelországot. "És meg is teszik ezt, mi pedig nem tartjuk vissza őket, mert mi minden embernek meghagyjuk a jogait" - hangsúlyozta.
A térségbeli gázpiacok diverzifikációjának szentelt szombati ülésszakról beszámolva a lengyel elnök elmondta: egyértelműen az volt a közös álláspont, hogy az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat gázvezeték terve gazdaságilag nem megalapozott és politikai jellegű.
A legfontosabb kifogás az, hogy az Északi Áramlat "megvalósítása akadályozza a hatékony energetikai unió létrehozását Európában" - szögezte le Duda.
A sajtóértekezletet a kétnapos találkozó harmadik, a kelet-közép-európai gázpiac biztonságának szentelt plenáris ülése után tartották meg. A V4 államfői mellett részt vett rajta Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke is, aki úgy értékelt: az energetikai függetlenség a térség stratégiai prioritása. Elmondta: ennek növeléséhez a Norvégiából Dánián keresztül Lengyelországba vezető új gázvezeték is hozzá fog járulni.
Sefcovic azt is a V4-ek stratégiai érdekének nevezte, hogy 2019-ben is megmaradjon az Ukrajnán keresztüli gázszállítás lehetősége Európába.
A Rzeszów vajdasági központban, valamint a városhoz közel eső Lancutban rendezett csúcs fő témái az energiabiztonság és az európai önazonosság mellett a regionális ifjúságpolitika volt. Az utóbbit illetően a politikusok megegyeztek abban: a térség dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy javuljon a négy ország fiataljainak helyzete, meg kell állítani elvándorlásukat, egyebek között a startupok támogatásával, de segítséget kell nyújtani nekik a családalapításhoz is. Úgy döntöttek, hogy a fiatalok támogatásának regionális szinten is testet kell öltenie, egyebek között közös ösztöndíjakban.
A megbeszéléseket a V4-ek EU-beli szerepének is szentelték, megegyeztek abban, hogy az országcsoportnak az erős nemzetállamokból álló, egységes EU-hoz kell hozzájárulnia. Andrzej Duda ebben az összefüggésben pénteken hangsúlyozta: a közép-európai térség országai nem a gyengébb és erősebb, hanem az egyenlő államok Európáját akarják, a kontinensen sok nemzeti identitás létezik, ezek "együtt képezik az európai civilizáció szövetét, melyet védeni akarunk."
