A Nemzeti Versenyképességi Tanács sikeresen elvégezte a munkáját, összeállították Magyarország versenyképességét javító csomagot, amely már a parlament előtt van - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a versenyképességi tanács ülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Varga Mihály hozzátette, hogy olyan módosításokat kezdeményeztek, amelyek már rövid távon is javítják az ország versenyképességét, és befolyásolni fogják Magyarország pozícióját a különböző versenyképességi listákon.
A versenyképességi csomag hat területet érint, az építési engedélyezést, a villamoshálózatra csatlakozást, az adófizetést, a cégalapítást, a befektetők védelmét és a fizetésképtelenség területét. Nagyjából 15, ezeket a területeket érintő módosítást nyújtottak be a parlamentnek, amiről május-júniusban döntés születhet - mondta a tárcavezető.
Az ügyvédi és közjegyzői díjak felülvizsgálatát is tervezi a tanács - mondta. A befektetővédelmi kérdésekben további egyeztetések lesznek az igazságügyi tárcával, hogy a kisebbségi tulajdonosok jogszabályi védelme módosuljon majd.A miniszter tovább ismertette, hogy lerövidítették az építési engedélyezés határidőit, amivel felgyorsul a munka. A villamoshálózathoz való csatlakozás engedélyezésére szintén rövid határidőket állapítottak meg, amivel a jövőben olcsóbb és gyorsabb lesz a hálózat elérése. Az adófizetést érintően nagyobb módosító csomagot is tárgyal majd a parlament, nem csak a mostani módosításokkal, hanem az adózás rendjéről szóló új törvénnyel is lerövidítik majd a cégek adózással töltött idejét. Hozzátette: a cégalapítás ügyében megszűntették a cégalapítási illetéket, csökkent a bürokrácia.
A fizetésképtelenséget rendező intézkedések között említette, hogy elkészült és a parlament előtt van a csődszabályozást módosító csomag.
A tanács következő ülésén, ősszel a foglalkoztatást érintő, a digitalizációval és oktatási javaslatokkal foglalkoznak majd.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a tanács tagja elmondta: a kis ügyektől egészen nagy rendszerekig jutottak el, széles témaköröket tekintettek át. Kiemelte: a magyar makrogazdaság valamennyi adata pozitív, amiben a munkaadók, munkavállalók és a kormány egyaránt komoly szerepet játszott. Az eredmények mögött ott van a versenyképességi tanács aprólékos munkája. Az őszre kitűzött témák tovább javítják majd a versenyképességet - tette hozzá.
Az uniós források a versenyképesség növelését szolgálják
Magyarország a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a hangsúlyt a versenyképesség növelésére helyezi - mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a Program végrehajtás félideje: 2017 című konferencián Budapesten
Vitályos Eszter kiemelte: Magyarország a források 60 százalékát a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítja, alapvető elvárás, hogy minden eurócent a versenyképesség növelését szolgálja.
Az államtitkár kiemelte: Magyarország átalakította az uniós fejlesztésekkel foglalkozó intézményrendszert, nagymértékben csökkentette a bürokráciát, a pályázati rendszert egyszerűsítette, felgyorsította a forráshoz jutás folyamatát, az egész pályáztatást elektronikussá tette.
Magyarország az unió egyik legszigorúbb és legmodernebb közbeszerzési törvényét alkotta meg annak érdekében, hogy kiküszöbölje a korrupciós kockázatokat - hangsúlyozta Vitályos Eszter.
Andriana Sukova-Tosheva, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális ügyek és társadalmi befogadás igazgatóságának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Szociális Alap fontos szerepet tölt be a versenyképesség és a szociális helyzet közötti ellentmondás feloldásában, erősíti a szociális modellt. Elmondta: Magyarország a 2007-2013-as fejlesztési időszakban jelentős összeget tudott lehívni az alapból a munkaerőpiaci és képzési programokra.
Thomas Bender, az Európai Bizottság regionális fejlesztési főigazgatósága Magyarországot felügyelő főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós alap felhasználásának sikere kedvező hatással lehet a kohéziós politika jövőjére, a tagállamok versenyképességi operatív programjainak végrehajtása az európai gazdaságot erősíti. Elismeréssel szólt arról a magyar gyakorlatról, hogy már az összes pályázatot megjelentette a 2014-2020-as fejlesztési időszakra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adatai szerint a kkv-szektornak a 2014-2020-as fejlesztési időszakban a kutatási és innovációs tevékenységére 498 milliárd forint, infokommunikációs fejlesztésekre 134,2 milliárd forint, energiahatékonyság javítására 66,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) a kkv-prioritás 466,8 milliárd forintján felül.
A program 2604 milliárd forint teljes keretére a pályázatokat 2017. március 31-éig kiírták. A 101 pályázati felhívásból 38 nyitott 1256 milliárd forint értékben. Eddig 17 041 kérelmet nyújtottak be 2700 milliárd forint támogatásra, 4640 pályamű kapott 1611 milliárd forint támogatást, ebből 4496 projektre megkötötték a szerződést 1479 milliárd forint értékben.
