A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben is meghaladhatja a három százalékot – mondták lapunknak elemzők. Hozzátették: hazánk továbbra is az Európai Unió (EU) élvonalába tartozik a növekedési számok alapján.
Pénteken teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a második negyedévről szóló növekedési adatot. Ismert, az első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon a 2014-es számhoz képest. Lapunknak közgazdászok úgy nyilatkoztak: semmi ok az aggodalomra a GDP második negyedéves teljesítménye kapcsán sem, miután a már rendelkezésre álló makroszámok – infláció, ipar, kereskedelem, export – alapján a dinamika megmaradt.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint három százalék felett vagy akörül bővülhetett a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP), így Magyarország továbbra is az EU élvonalába tartozik a növekedési számok alapján. Bár sokan a lassulástól tartanak a tavaly évi 3,6 százalékos GDP-bővüléshez viszonyítva, kedvező esetben a teljes éves bővülés is magasabb lehet a korábban vártnál, elérheti a három százalékot. Hangsúlyozta: egy szűk évtizednyi kihagyást követően a gazdaság felzárkózó pályán halad, a jelek szerint tavaly átestünk a holtponton. Ugyanakkor intő jel lehet a jövőre nézve, hogy a beruházások megtorpantak, a vállalati hitelek pedig „nem optimálisan fogynak”. Török kiemelte: az export elképesztően teljesít, aminek köszönhetően a külkereskedelmi mérleg is „hasít”. Magyarország külső sérülékenysége pedig jelentősen mérséklődött. Az előttünk álló második fél évben sok minden függ attól, hogy a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar miként teljesít, s úgy tűnik, lendít még a bővülésen a turizmus is.
Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a második negyedéves GDP minden bizonnyal meghaladja a háromszázalékos bővülést, de az sem lesz dráma, ha csak 2,9 százalékos lesz a gyarapodás üteme. Kiemelte: Magyarország kibocsátásban kezd visszatalálni a közép-európai régió átlagos gazdasági teljesítményéhez, ám ehhez folyamatos növekedésre lesz szükség. Ami pedig a húzószektort illeti, Sarkadi-Szabó szerint az autóiparnak, az exportáló cégeknek, utóbbin belül az elektronikai termékeket gyártóknak sokat köszönhetünk. A közgazdász úgy tartja, a kiskereskedelmi forgalom is kedvezően változott, s ez azt is jelenti, hogy a reáljövedelmek növekedése nemcsak a megtakarításban, hanem a fogyasztásban is egyre inkább visszaköszön.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint három százalék felett vagy akörül bővülhetett a második negyedévben a bruttó hazai termék (GDP), így Magyarország továbbra is az EU élvonalába tartozik a növekedési számok alapján. Bár sokan a lassulástól tartanak a tavaly évi 3,6 százalékos GDP-bővüléshez viszonyítva, kedvező esetben a teljes éves bővülés is magasabb lehet a korábban vártnál, elérheti a három százalékot. Hangsúlyozta: egy szűk évtizednyi kihagyást követően a gazdaság felzárkózó pályán halad, a jelek szerint tavaly átestünk a holtponton. Ugyanakkor intő jel lehet a jövőre nézve, hogy a beruházások megtorpantak, a vállalati hitelek pedig „nem optimálisan fogynak”. Török kiemelte: az export elképesztően teljesít, aminek köszönhetően a külkereskedelmi mérleg is „hasít”. Magyarország külső sérülékenysége pedig jelentősen mérséklődött. Az előttünk álló második fél évben sok minden függ attól, hogy a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar miként teljesít, s úgy tűnik, lendít még a bővülésen a turizmus is.
Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a második negyedéves GDP minden bizonnyal meghaladja a háromszázalékos bővülést, de az sem lesz dráma, ha csak 2,9 százalékos lesz a gyarapodás üteme. Kiemelte: Magyarország kibocsátásban kezd visszatalálni a közép-európai régió átlagos gazdasági teljesítményéhez, ám ehhez folyamatos növekedésre lesz szükség. Ami pedig a húzószektort illeti, Sarkadi-Szabó szerint az autóiparnak, az exportáló cégeknek, utóbbin belül az elektronikai termékeket gyártóknak sokat köszönhetünk. A közgazdász úgy tartja, a kiskereskedelmi forgalom is kedvezően változott, s ez azt is jelenti, hogy a reáljövedelmek növekedése nemcsak a megtakarításban, hanem a fogyasztásban is egyre inkább visszaköszön.
